"Létrehoztunk egy nemzetközi munkacsoportot, és azt szeretnék, hogy ebből egy nagyon komoly, potenciálisan globális méretű akció legyen, hogy előre gondolkodva csillapítani tudjuk az új fertőzések terjedését. Kiirtani őket nem lehet, ez illúzió, de nem mindegy, hogy mekkora lesz a veszteség" - nyilatkozta az Indexnek a feladatául a megelőzést kitűző DAMA projekt kapcsán Szathmáry Eörs Széchenyi-díjas evolúcióbiológus.
A szakember kifejtette, a veszélyt részben az állatok és kórokozók globális felmelegedés miatt bekövetkező tömeges migrációja jelenti, ezáltal ugyanis magunkat is új patogéneknek tesszük majd ki. A közeljövőben például nagy valószínűséggel újra el fog terjedni a mérsékelt égövi országokban a malária, mi több, a kórkép már idén augusztusban is halált okozott a kontinensen: egy négyéves kislány vesztette életét az olaszországi Breciában.
A magyar járványügyi szakemberek és parazitológusok biztosra veszik, hogy előbb-utóbb a malária újra meg fog jelenni Magyarországon is. Emellett komoly fenyegetést jelent a nyugat-nílusi láz és a dengue-láz is Közép-Európában. Utóbbinak az előrejelzések szerint világszerte 5-6 milliárd ember lesz kitéve 60 év múlva.
A DAMA projekt célja, hogy folyamatosan friss információkkal rendelkezzünk a biodiverzitás változásairól, a paraziták terjedéséről és az új megbetegedésekről, ezzel együtt pedig egy kockázatelemző és figyelmeztető rendszer kiépítése akár mobilapplikációkra is. "Korábban mindig utólag reagáltunk, most a cél a proaktivitás, a megelőzés. Ez nem olcsó, de ha nem teszünk semmit, az még drágább lesz" - idézi az Index tudósítása a témában rendezett balatonfüredi konferencián elhangzottakat. Szathmáry Eörs becslése szerint a teljes globális jelzőrendszer kiépítése nagyjából egymilliárd euróból lenne megvalósítható.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: