A magasabb porkoncentráció hosszabb távon önmagában is káros, a bennük lévő kórokozók azonban súlyos veszélyt jelenthetnek – hívja fel a figyelmet közleményében a Semmelweis Egyetem. A klímaváltozás a cikk szerint tovább súlyosbíthatja a következő időszakban a helyzetet.
Dr. Müller Veronika, az egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója szerint a megnövekedett porkoncentráció önmagában is okozhat légzőszervi irritációt. Aki egészséges, rendszerint torokkaparásról, köhögésről, az allergiások pedig meglévő panaszaik romlásáról számolnak be. Szerencsésebb ekkor a szabadtéren végzett tevékenységeket kerülni, zárt térben légtisztító berendezést üzemeltetni, és a maszkviselés is ajánlott. A szellőztetést célszerű a hajnali vagy késő esti órákra időzíteni. „A tüdő sokat kibír, a légzőrendszer a 2,5 mikronnál nagyobb méretű részecskék zömét kiszűri. Azonban huzamosabb kitettség és a 2,5 mikron alatti (PM2,5) koncentráció növekedése, amelyet a Magyarországon is már több alkalommal megjelenő, szaharai porvihar hatására tapasztalhattunk, hosszú távon krónikus tüdőbetegség kialakulásához vezethet” – hangsúlyozta Dr. Müller Veronika.
Veszélyes kórokozók érkeznek a sivatagi porral
A szaharai pornapok tüdőbetegségekre gyakorolt hatását a sivatagos területekhez közelebb fekvő Kanári-szigeteken vizsgálták korábban. Azokon a napokon, amikor a koncentráció jelentősen megnövekedett, az ismert tüdőbetegeknél a kórházba kerülés kockázata is nőtt. Hasonlóképp az erdőtüzek hatására megemelkedett PM2,5 részecske-koncentráció rontotta az asztmás betegek tüneteit, akik szintén gyakrabban szorultak kórházi kezelésre. A porkoncentráció emelkedése mellett ráadásul a hőhullámok is hatással vannak a légzőrendszerre. Az ismert tüdőbetegek körében a külső hőmérséklet jelentős emelkedése ronthatja a betegség tüneteit, kórházba is kerülhetnek.
A klímaváltozás egy további hozadéka az adott régióban nem honos kártevők, betegségek megjelenése. A széllel továbbított por is hordozhat az egészségre káros ágenseket. A gombaspórák, baktériumok és vírusok megtapadnak a poron, és a tüdőbe jutva gyulladást, allergiás reakciót vagy fertőzést okozhatnak. Felbukkanásuk az időjárási szélsőségek, például porviharok számával párhuzamosan nő, s földrajzi eredetüktől függően a szervezet teljesen új egészségügyi kihívásokkal találkozhat.
Ez is érdekelhet
Jó példa az ilyen terjedésre az arizonai sivatagban régóta ismert völgyláz. A betegséget a talajban élő Coccidioidomycosis gomba okozza, melyet a mezőgazdasági tevékenység hatására a földből a szél felkap és elvisz, de erdőtűz során is terjedhet. A spórákat belélegezve influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek. Bár az emberek 60 százaléka tünetmentes, a gyengébb immunrendszerűek egy része kórházi kezelésre szorulhat, súlyos esetben a betegség halálos kimenetelű is lehet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: