Szorító érzés a szegycsont mögött, mellkasi fájdalom, hevesen dobogó szív, légszomj és halálfélelem - ezek a klasszikus tünetek egyaránt jellemzően pánikroham és szívinfarktus esetén is. A laikusoknak épp ezért nagyon nehéz felmérni, hogy éppen mi okozza a panaszokat, pedig ha valóban szívinfarktusról van szó, minden perc számít. A Penn State Health egészségközpont szakértői éppen ezért összeállítottak egy rövid áttekintést, amely segítséget nyújthat ahhoz, hogy időben felismerjük, mikor kell mindenképp orvoshoz fordulnunk - számolt be róla a MedicineNet cikke .
Meddig tart?
Szívinfarktusról akkor beszélhetünk, amikor a koszorúerek annyira beszűkülnek (vagy akár teljesen elzáródnak), hogy nem tudnak elegendő oxigént szállítani a szívbe, ennek hatására a szívizom egy területen elhal. Mivel a megfelelő oxigénellátás külső beavatkozás nélkül nem tud helyreállni, a kellemetlen tünetek idővel sem enyhülnek, sőt egyre fokozódnak. A pánikroham ezzel szemben intenzíven indul, majd fokozatosan alábbhagy, jellemzően 20 perc után megszűnnek a panaszok.
Mik a kockázati tényezők?
Bár a krízishelyzetben nehéz megőrizni a higgadtságunkat, próbáljuk végiggondolni, mennyire nagy a valószínűsége az esetünkben egy tényleges szívinfarktusnak. A szívroham elsősorban a 45 évesnél idősebb férfiak, valamint az 55 éves kor feletti nők körében támad, és számos rizikófaktor hajlamosíthat rá. Ilyen például a magas koleszterin- és trigliceridszint, a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség és a metabolikus szindróma , de a családi öröklődéssel is számolnunk kell. "Ha egy fiatal, életerős ember panaszkodik hirtelen mellkasi szorításra, akinél a fent említett rizikófaktorok egyike sem áll fent, akkor nagyon kicsi az esély arra, hogy valóban szívrohamot él át" - mondja dr. Rajesh Dave, a Penn State Health egészségközpont kardiológusa. Ám ha a mellkasi fájdalom egy 50 év körüli férfinél jelentkezik, aki rendszeresen dohányzik és évek óta cukorbetegségben szenved, akkor jó eséllyel infarktus okozza a bajt, és sürgős orvosi ellátásra szorul.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mikor kezdődik?
Mind a pánikroham, mind a szívinfarktus fontos kockázati tényezője a stressz, ám nem mindegy, hogy mikor, milyen helyzetben kezdjük érezni a tüneteket. A szívroham jellemzően valamilyen fizikai aktivitás (sportolás, lépcsőzés) közben jelentkezik, amikor a szív nem tud elegendő oxigénhez jutni. Emellett az érintettek az infarktust megelőző napokban furcsa tüneteket tapasztalhatnak, amelyek a beszűkült artériákkal állnak összefüggésben, ilyen lehet például az indokolatlan fáradékonyság , az alvászavar, a mellkasi nyomásérzés vagy a gyomorrontáshoz hasonló fájdalom. A pánikroham ezzel szemben mindig nyugalmi állapotban támad, főleg akkor, amikor épp valamilyen rossz hírt kapunk és emiatt szorongunk.
Ezt kell tenni
A tünetek kezdetén mindenképp értesítsük egy rokonunkat, barátunkat, hogy tudjanak az állapotunkról, majd vonuljunk félre és helyezzük nyugalomba magunkat. Próbáljunk mélyeket lélegezni, hogy a pulzusunk lelassuljon - ha pár perc elteltével úgy érezzük, hogy a szorító érzés, a gyors szívverés és a légszomj alábbhagy, akkor valószínűleg csak egy pánikrohamot éltünk át. Ám ha 15-20 perc elteltével sem leszünk jobban, netán az ismert szimptómák mellett hideg verejtékezést , szédülést, köhögést és a karokba, a vállba vagy a hátba kisugárzó fájdalmat érzünk, azonnal hívjuk a mentőket! A kardiológus azt tanácsolja, ha nagyon bizonytalanok vagyunk abban, hogy mi lehet a rosszullét kiváltó oka, akkor is inkább tárcsázzuk a segélyhívót, a szakértő ugyanis a telefonon keresztül segíthet felmérni, mekkora a baj.
Legjobban: