A gázmérgezések jellemzője, hogy a mérgező anyagok a légutakon keresztül hatolnak be a szervezetbe. Az alsó légutak végén található léghólyagocskák vékony falán keresztül igen gyorsan felszívódnak a véráramba.
A szénmonoxid-mérgezés
A szénmonoxid színtelen, szagtalan, a levegőnél kissé könnyebb gáz. Tökéletlen égés folyamán bármikor keletkezhet. A tüdőn keresztül jut a vérkeringésbe és változatlan formában távozik onnan. Tiszta levegőn egy óra alatt a megkötött szénmonoxid mintegy fele távozik el a szervezetből. A szénmonoxid mérgező tulajdonságát az adja, hogy több százszor erősebben kötődik az oxigénszállítást végző hemoglobinhoz, mint az oxigén. Ezért már a legcsekélyebb koncentrációban is mérgező.
A legtöbb mérgezés a helytelenül használt tüzelőberendezések okozzák, ezért elengedhetetlen, hogy a fűtési szezon előtt mindig ellenőriztessük a füstelvezető rendszert. A gépjárművek kipufogó gáza is tartalmaz szénmonoxidot, ezért óvatosnak kell lennünk a garázsokban is. Zárt garázsajtó mellett soha ne üzemeltessünk gépjárművet, ügyeljünk arra, hogy a kipufogó mindig kifelé nézzen. A mélygarázsok, parkolóházak elvileg rendelkeznek szénmonoxid-szint mérővel, de elővigyázatosságból a gyermekeket lehetőleg mindig ölben vigyük.
A légtérben 1%-os koncentrációja pillanatok alatt eszméletvesztést okoz. A kialakuló tünetek szerint a mérgezésnek négy szakaszát különítjük el. Az első szakaszra a kábultság, zavartság, nyugtalanság, izgatottság a jellemző. Fejfájás, hányinger, szédülés szintén gyakori jelenség. Jellegzetes, de nem törvényszerű, hogy a bőr cseresznyepirosra elszíneződik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A második szakaszt először a végtagokon, majd testszerte kialakuló izomgörcsök, eszméletlenség jellemzi. Ritmuszavar is előfordulhat, a beteg gyakran hány, ami eszméletlenség esetén akár fulladást is okozhat.
A harmadik szakaszban az izomzat ellazul, légzésbénulás alakul ki, ami a beteg halálához vezet. Ha ez nem következik be, akkor néhány nap alatt a késői szakban derül ki, hogy a beteg szenvedett-e maradandó agyi károsodást az oxigénhiány következtében, vagy teljesen felépül-e.
Az elsősegélynyújtó legfontosabb feladata mielőbb kiszabadítani a mérgezés helyszínéről, szabad levegőre vinni, ha eszméletlen, a szájüregét kitisztítani, a légútjait járhatóvá tenni, szükség esetén pedig lélegeztetést kezdeni. Minden esetben vegyük figyelembe, hogy a legfontosabb az elsősegélynyújtó védelme! Ha nem tudjuk biztosítani a mérgezett helyiség szellőztetését, ne menjünk be!
A széndioxid mérgezés
A széndioxid a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan gáz. A széndioxid által okozott mérgezések talán leggyakoribb formája, hogy szüret után, a borospincék mélyén, a bor forrása közben keletkező gáz okoz balesetet. Mivel a levegőnél nehezebb ez a gáz, az is előfordulhat, hogy a mérgezés úgy következik be, hogy a széndioxiddal csak félig telt pincében dolgozik valaki, majd amikor lehajol, leguggol valamiért, akkor lélegzi be a föld felett nagyobb koncentrációban összegyűlt mérgező anyagot.
Vigyázni kell arra, hogy az elsősegélynyújtó is bajba kerülhet, ha lehajol a földön fekvő eszméletlen beteg mellé. A régi, jól bevált gyertyás módszer ma is használható: az égéshez oxigén kell, a gyertya lángja pedig már a 10 százalék széndioxidot tartalmazó gáztérben is elalszik. Ezért a gyertyát a pince padlójához közelítve megvizsgálhatjuk, van-e veszélyes anyag a pince légterében. Ha égve marad, nincs veszély. A széndioxid okozta mérgezés tünetei: míg a széndioxid alacsony, 4-5 százalékos koncentrációban a légzőközpont működését serkenti (gyakoribb, mély lélegzetvételek), magasabb töménységben, húsz százalék felett pedig a légzőközpontot bénítja, vagyis légzésleállást okoz.
Széndioxid-mérgezés esetében az elsősegélynyújtó feladata hasonló, mint szénmonoxid-mérgezés esetén: a mérgezettet mielőbb kiszabadítani a mérgezés helyszínéről, szabad levegőre vinni, ha eszméletlen, a szájüregét kitisztítani, a légútjait járhatóvá tenni, szükség esetén pedig lélegeztetést kezdeni.
Mit tesznek a kiérkező mentők?
A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi ellátások csak nagy általánosságban igazak, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet.
Legjobban: