"Semmi nem marad érintetlen: a mélytengertől az emberi agyig" - mikroműanyag univerzumot hoztunk létre

Több vizsgálat is mikorműanyag szilánkokat mutatott ki az emberi tüdőben, méhlepényben, a reproduktív szervekben, májban, a vesékben, a térd- és könyökízületekben, az erekben és a csontvelőben egyaránt. Azonban még a kutatókat is váratlanul érte, hogy a 2024 elején gyűjtött huszonnégy agymintából, átlagosan körülbelül 0,5% műanyagot mértek.

Ezzel egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy a mikroműanyagok felhalmozódnak a kritikus emberi szervekben, beleértve az agyat is. Tekintettel a kutatási eredményekre, "most elengedhetetlen, hogy globális vészhelyzetet hirdessünk" a műanyagszennyezés kezelése érdekében - mondta Sedat Gündoğdu, aki a törökországi Cukurova Egyetemen tanulmányozza a mikroműanyagokat. Az emberek ki vannak téve a mikroműanyagoknak – azaz az 5 mm-nél kisebb átmérőjű daraboknak – és azoknak a vegyi anyagoknak, amelyeket a műanyagok előállításához használnak a levegőben, a vízben, sőt az élelmiszerekben is széles körben elterjedt műanyagszennyezésből.

„Sokkal több műanyag van az agyunkban, mint amit valaha is el tudtam volna képzelni, vagy amivel komfortosan éreztem volna magam…” Matthew Campen, Új-Mexikói Egyetem kutatója.

A mikroműanyagok emberi szervezetre gyakorolt egészségügyi veszélyei még nem ismertek. A legújabb tanulmányok csak most kezdik azt sugallni, hogy növelhetik a különböző állapotok, például az oxidatív stressz kockázatát, ami akár sejtkárosodáshoz és gyulladásokhoz, valamint szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet. Egyes állatkísérletek összefüggésbe hozták a mikroműanyagokat termékenységi problémákkal, különböző rákos megbetegedésekkel, az endokrin és immunrendszer problémáival, valamint a tanulás és a memória károsodásával.

A legújabb tanulmányban a kutatók különösen aggasztónak találták a mikroműanyagok felhalmozódását találták a vizsgált agymintákban. A boncolt testek májának, veséjének és agyának vizsgálata során kiderült, hogy mindegyik tartalmazott mikroműanyagot, de a 91 agyminta átlagosan 10-20-szor többet tartalmazott, mint a többi szerv. „Az eredmények egészen egyszerűen sokkolóak voltak!” - a tanulmány vezető szerzője, Matthew Campen, az Új-Mexikói Egyetem toxikológusa szerint.

A tanulmány szerint az agy "az egyik leginkább műanyaggal szennyezett szövet, amelyből eddig mintát vettek".

Ez is érdekelheti

Zöld

Kiderült, mennyi műanyag van a hazai vizekben

műanyagszennyezés

Nem csak az óceánban, az agyunkban is egyre több a műanyag

agy

A lányokat jobban megviselte a karantén, mint a fiúkat

Balaton

Kiderült, mennyi műanyag került a Balatonba

A Campen által vezetett, nyomtatás előtti agykutatás szintén utalt egy aggasztó kapcsolatra. A tanulmányban a kutatók 12 agymintát vizsgáltak olyan emberektől, akik demenciában, köztük Alzheimer-kórban haltak meg. Ezek az agyak akár tízszer több műanyagot tartalmaztak, mint az egészséges, de mikroműanyagot már tartalmazó minták.

A tanulmány azt is megállapította, hogy az agymintákban lévő mikroműanyagok mennyisége 2024-ben körülbelül 50 százalékkal magasabb volt, mint a 2016-ig mért mintákban, ami arra utal, hogy az emberi agyban található mikroműanyagok koncentrációja hasonló ütemben növekszik, mint a környezetben.

„Sok más tanulmány is talált mikroműanyagot más állatfajok agyában, így nem teljesen meglepő, hogy ugyanez igaz lehet az emberekre is.” - mondta Almroth, a Göteborgi Egyetem munkatársa, aki nem vett részt a tanulmányban. „Amikor ezekről az alattomos részecskékről van szó, "a vér-agy gát nem olyan védő, mint gondolnánk" – mondta, utalva a membránok sorozatára, amelyek sok vegyi anyagot és kórokozót megakadályoznak abban, hogy elérjék a központi idegrendszert.

Eközben egy kínai csoport májusban közzétett egy tanulmányt, amely kis mennyiségű mikroműanyagot mutatott ki mind a 40 résztvevő spermájában.  Más tanulmányok szennyeződést találtak az emberi placentában is. A vizsgált 62 placentában mikro- és nanoműanyagokat is találtak, bár a koncentráció széles skálán mozgott.

Ennek ellenére a kutatók még mindig azt hangsúlyozzák, hogy általánosságban meg kell próbálni csökkenteni a veszélynek kitettséget azáltal, hogy elkerüljük a műanyag használatát az ételek elkészítése során; vagy a csapvíz fogyasztását palackozott víz helyett.

A műanyagokban használt vegyi anyagok, például a ftalátok, negatív egészségügyi hatásai azonban jobban megalapozottak. Egy korábbi tanulmány megállapította, hogy a ftalátok növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is.

Az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése ugyan már két évvel ezelőtt megállapodott abban, hogy megkezdi a műanyagszennyezés megszüntetéséről szóló globális szerződés kidolgozását, ám a  folyamat jelenleg is zajlik – az eredmény várat magára.

"Semmi nem marad érintetlen: a mélytengertől a légkörön át az emberi agyig…" – zárta gondolatait Almroth.