Általános elsősegély-nyújtási ismeretek Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet bárki - laikus vagy valamilyen egészségügyi képzettséggel rendelkező személy - elvégezhet a sürgősségi ellátás megkezdése előtt, azért,
hogy a baleset vagy hirtelen egészségkárosodás következményeit elhárítsa.
A sürgősségi betegellátás egyes elemeinek ábrázolására - nemzetközileg is elterjedt formában - a Konstantin-kereszt használatos. Az ágak szimbolizálják a sürgősségi ellátás egyes mozzanatait. Más megnevezésben az egyes elemeket mentési láncként említi a szakirodalom. Amint látható, az első három elem a kiérkező szaksegítség előtt történik, eredményessége a helyszínen lévő vagy oda érkező laikus segélynyújtón is múlik.
Súlyos állapotú betegek vagy sérültek későbbi állapotát, illetve kimenetelét jelentősen befolyásolhatja, ha az elsősegélynyújtó által végzett első teendők nem, vagy csak részlegesen történnek meg. Az esetek döntő többségében ekkor még nincs szakember a helyszínen. A jelenleg érvényes törvényi szabályozás meghatározása szerint: "(mindenkinek) ...kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani, és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős szükség, vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, illetve arról tudomást szerez." (CLIV tv. Az Egészségügyről 5.§. e pont.)
A sikeres megvalósuláshoz azonban meghatározott szintű és mélységű elméleti és gyakorlati ismeret szükséges. Kívánatos tehát, hogy hirtelen bekövetkezett egészségkárosodáskor a helyszínen jelenlévők közül minél többen rendelkezzenek megfelelő elméleti és készség szintű gyakorlati ismerettel. A kellő ismeret megfelelő előzetes tanulással és ismételt gyakorlással szerezhető meg. Érdemes és szükséges megemlíteni a segélynyújtó munkáját befolyásoló pszichés tényezők nem elhanyagolható szerepét is. Hiszen súlyos sérülések, tömegbalesetek bénítóan hathatnak. A pszichés felkészülés és gyakorlat enyhítheti a sokkoló élmény hatását.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az elsősegélynyújtás elemei Fentiek alapján az elsősegélynyújtás részeit a felismerés, a segélyhívás, valamint a konkrét segélynyújtás képezi.
a. Felismerés
Az első észlelés fontos része a veszélyhelyzet felmérése, fontos külső körülmények, valamint a beteg állapotára vonatkozó riasztó tünetek felismerése.
Alapszabály, hogy a segélynyújtó nem veszélyeztetheti magát. Minden helyszínen fel kell tehát mérni, hogy akár a betegre vagy sérültre, akár a segélynyújtóra leselkedik-e bármilyen veszély, amiről a segélynyújtás fejezetben szólunk részletesebben.
A segélynyújtónak tehát fel kell mérnie:
- szükséges-e a segítsége
- külső veszély fennáll-e
- a baleseti mechanizmus alapján, kell-e gondolnunk súlyos sérülés lehetőségére
- észlelhetőek-e olyan jelek, melyek alapján kiderül, hogy segítségre szorul.
Ezeket a figyelemfelhívó jeleket úgynevezett riasztó tüneteknek nevezzük, melyek közös jellemzője, hogy aránylag könnyen felismerhetőek.
Riasztó tünetek:
- eszméletlenség
- légzészavar
- erős vérzés vagy fájdalom
- sápadt, verejtékes bőr
- görcsroham
- terjedő bénulás
- bármely tünet agresszív behatás nyomán.
A jellemző tünetek egy része gyorsan, akár azonnal felismerhető (pl. bő vérzés, nagy fájdalom), bizonyos tünetek észleléséhez pedig a beteg vizsgálata szükséges (pl. légzéshiány). A sérülteket életveszélyes, súlyos, könnyű meghatározással csoportosíthatjuk. Életveszélyes a klinikai halott, eszméletlen, erősen vérző, valamint a sokkos állapotú beteg, súlyos sérültnek tekintendő, akinek nagy fájdalma van, valamint a koponya- és mellkas sérültek. A könnyű sérültnek nincs tűrhetetlen fájdalma, sem erős vérzése, és a tudata tiszta.
b. Segélyhívás
A segélyhívás alapelve, hogy minél korábban történjen meg, de a szükséges korrekt információk birtokában végezzük. A megfelelő segélyhívás riasztja az adott feladat ellátásához szükséges mentőerőket, valamint egyéb szervezetek (tűzoltóság, rendőrség, katasztrófavédelem) egységeit.
A segélyhíváskor az alábbi információk átadására van szükség:
- A bejelentő neve, telefonszáma - az esetleges visszahívhatóság vagy a pontosítás miatt fontos.
- Az esemény jellege (Mi történt?) - önmagában is sok információt hordoz, iránymutató lehet a sérültek számára, súlyosságára, a helyszínre vonatkozóan (pl. jármű árokba borult, magasból esés történt, irodában történt hirtelen rosszullét, villanyszerelés közben történt hirtelen rosszullét, ismert beteg hirtelen állapotrosszabbodás stb.)
- Az esemény helyszíne (Hol történt?) olyan pontosan meghatározva, amennyire csak lehet. Közlekedési eseményeknél, autópályán fontos a haladási irány, valamint, hogy hányas km-nél, mely települések között, melyik úton történt a baleset. Lakott területen belül a település neve, az utca, házszám a legpontosabb meghatározás, de ismert épület, híd, felüljáró szintén támpontot jelent. A helyszín pontos meghatározása nagy fontosságú lehet nem egyértelmű, nehezen megközelíthető, nem széles körben ismert helyszín esetén (üzemi terület, félreeső hely, úttól messze lévő helyszín stb.).
Ez esetben célszerű:
- egy könnyen és egyértelműen megtalálható találkozási pont egyeztetése,
- a mentőegységet megbeszélt helyen kell várni és elvezetni a helyszínre,
- fel kell mérni, hogy mennyire és milyen járművel lehet megközelíteni a sérülteket.
A sérültek száma (Hány sérült van?) akkor bír jelentőséggel, ha egyszerre több személyt ért egészségkárosodás, tehát több sérült várható. Ha a pontos szám nem meghatározható, akkor is hangsúlyozni kell a több vagy sok sérült lehetőségét.
A sérültek állapota. Egy beteg esetén lehetőség van a bejelentő részletesebb kikérdezésére, mert feltételezhető, hogy több információval rendelkezik. Több sérült esetén legalább az "életveszélyes", "súlyos", "könnyű" besorolás megbecsülése kívánatos. A sérültek száma és állapotuk súlyossága az elsődleges meghatározója annak, hogy hány mentőautót és szakembert kell a helyszínre irányítani.
Műszaki mentés szükséges-e? Külső veszély, nehéz megközelítés vagy kimentés szüksége esetén fontos ezen információ átadása is. Így érhető el, hogy a szükséges egyéb mentőerő (pl. tűzoltóság) minél korábban a helyszínre érkezzék.
c. Segélynyújtás
Látható, hogy az elsősegély első két eleme széles körben elvárható és laikus által is elvégezhető. Nagy fontosságú ugyanakkor a szakszerű segítség megérkezéséig történő segélynyújtás. Ennek jellemzője, hogy egyrészt bizonyos ismereteket igényel, másrészt nem minden esetben kivitelezhető. A külső körülmények jelentősen befolyásolhatják, akár korlátozhatják, vagy lehetetlenné tehetik az általunk ismert konkrét beavatkozást. De ne feledjük, hogy segítséget már akkor is tudunk nyújtani, ha eleget teszünk a felismerésnek és a segélyhívásnak.
Számos külső körülmény, például veszélyforrás is meghatározhatja, illetve szűkítheti tevékenységünket, lehetőségeinket.
Ezen körülmények egy része a helyszínen könnyen felismerhető:
- nagyszámú sérült
- szélsőséges időjárási viszonyok
- égő jármű, épület, égő sérült
- mérgező anyag jelenléte (pl. veszélyes anyagot szállító jármű)
- vízbefulladás, vízből mentés szüksége
- elektromos baleset, villámcsapás
- betegség, sérülés helyszínén további sérülés veszélye
- közlekedési baleset nagy forgalmú úton, rossz látási viszonyok között,
- épület omlásának veszélye.
Bizonyos körülmények nem feltétlenül derülnek ki azonnal, de gondolni kell rájuk:
- gázmérgezés (CO, CO2),
- elektromos baleset (nagyfeszültségű vezeték a földön).
Külön kell szólni azon esetekről, amikor további szerepünket és beavatkozási lehetőségeinket egyértelműen behatárolja, netán lehetetlenné teszi a talált helyzet. Ez fordulhat elő, ha a sérült betemetődik, nem férünk hozzá (szikláról esés, mély aknába, kútba zuhanás stb.), vagy ha jármű roncsai közé szorult.
Alapelv, hogy az elsősegélynyújtást végző személy által elvégezhető vizsgálatok és beavatkozások képzésekor nagy hangsúlyt kapjanak a mindig, minden körülmények között - tehát eszköz nélkül - elvégezhető tevékenységek és lehetőségek.
Tanuljon meg életet menteni, vegyen részt tanfolyamon vagy keresse a helyi mentőszolgálatot további információkért!
Ez is érdekelhet
Jelentkezzen az Országos Mentőszolgálat és a HáziPatika.com Országos Elsősegély-ismereti Versenyére .
Legjobban: