Halálos villámcsapások
Ezen a nyáron már több, súlyos sérüléseket okozó, sőt, végzetes kimenetelű villámcsapás is történt. Szabadtéri rendezvények résztvevői, kirándulók, fürdőzők szenvedtek el ilyen, meglehetősen ritka, de annál veszélyesebb balesetet. Legutóbb például a nyíregyházi állatkertben ért egy családot villámcsapás, egyik tagját, egy 15 éves fiút a helyszínen újra is kellett éleszteni. Az Egyesült Államok Nemzeti Meteorológiai Szolgálata 35 év adatait vizsgálta meg: 1959 és 1994 között 3.239 olyan halálesetet regisztráltak az Államokban, amelyek villámcsapás miatt, többnyire szívmegállás miatt következtek be. Ennek többszöröse a nem halálos sérülések száma. Vannak olyan szerencsés esetek is, amikor a villámcsapás semmiféle közvetlen sérülést nem okoz, így előfordul, hogy a villámsújtottak egy része késve vagy egyáltalán nem fordul orvoshoz.
Veszélyeztetettek
A villámcsapás az esetek többségében a szabadban tartózkodókat, a szántóföldeken, erdőkben, gyümölcsösökben dolgozókat, sportolókat, kirándulókat, stb. éri. A vihar kitörésekor veszélyben vannak azok is, akik vízen vagy vízparton vannak éppen, a fürdőzők, vitorlázók, csónakázók, horgászok is. Ugyanakkor nemegyszer történt már ilyen jellegű baleset fedett helyen, épületen belül is, nyitott ablaknál vagy éppen valamilyen vezeték vagy csőhálózat közvetítésével. Nemrégiben például a balassagyarmati mentőállomás telefonközpontjának munkatársát érte villámcsapás olyan módon, hogy a villám az épp használt telefonkészülékbe csapott bele.
Sérülések később is jelentkezhetnek!
A villámcsapás többnyire eszméletvesztéssel jár, a legsúlyosabb esetben azonnali légzés- és szívleállást okoz. Végtagbénulást, csonttörést, kiterjedt vagy felületi égési sérüléseket, tudatzavart, emlékezetkiesést, hallás és beszédzavart is előidézhet. Nem minden sérülés jelentkezik rögtön - szédülés, visszatérő fejfájás később is előjöhet -, ezért tanácsos mindenkit, aki villámcsapást szenvedett, orvosnak kivizsgálni.
Egy kis meteorológia
Az ismeretlentől való félelem érvényesül a légköri elektromosság jelenségeivel kapcsolatban is: mivel a villámlás kialakulásának fizikáját kevesen értik, így még több szorongás veszi körül ezeket, még kevésbé tudunk okosan védekezni ellene. A villámok a levegőréteg elektromosságtartalmának változása során, a különböző elektromos töltések közötti kisülések. Egy-egy ilyen feszültsége sokmillió voltban mérhető. Formája szerint lehet vonalas, sík vagy gömbvillám, létrejöhet a különböző légrétegek, felhőtömbök között és a légréteg és a talaj között is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Vannak, akik állítják, akár fél nappal előtte is "megérzik", ha heves zivatar várható - nyilván az ő szervezetük erre a légnyomáscsökkenésre reagál fejfájással, egyéb tünetekkel. Az pedig már közeli viharveszélyt jelez, ha mennydörgést hallunk. A hang terjedési sebessége (330 m/s) alapján megbecsülhetjük a zivatar magjának távolságát. Ennek legegyszerűbb módja, hogy a villámlás láttán lassan számolni kezdünk (másodpercenként egy-egy számot kimondva), és ameddig eljutunk a dörgés észleléséig, azt a számot hárommal osztjuk. Például, ha 9-ig számoltunk el, akkor a vihar középpontja nagyjából három kilométerre lehet. Ilyenkor már nagyon sürgősen védett helyre kell húzódnunk, mert a villámlás a vihargóctól kilométerekkel távolabb is lecsaphat.
Ha szabadban éri a vihar
Ha erdőn-mezőn járva, szabadtéren éri a vihar, veszélyben van! Ezt a veszélyt akkor sem szabad lebecsülni, ha a villámcsapás nem is tartozik a leggyakoribb halálozási okok közé. A gomolyfelhők felszaporodása, a szél felerősödése, a távoli mennydörgések már jelzik, hogy mielőbb biztonságba kell helyeznie magát. Ha lehet, keressen fedett helyet, épületet, de jobb híján az autó is megfelel. A gépkocsiban ugyanis - ha nem nyúl fém részekhez, nem fogja a kormányt - biztonságban van. Ha nincs ilyen menedék, akkor kerülje el a magas fákat: erdőben az alacsonyabb fák, bokrok alá húzódjon inkább, nyílt területen pedig fáktól, elektromos vezetékektől távolabb maradva guggoljon le, hogy a lehető legkevésbé emelkedjen ki a terepből és a lehető legkisebb testfelületre húzza össze magát. Egy alapos megázás kellemetlen, de semmi egy esetleges villámcsapáshoz képest!
Készüljön a viharra otthon is!
Vihar idején tanácsos kerülni a lakásban húzódó elektromos vezetékekkel vagy csőhálózattal való érintkezést, mert ezek jól vezetik az elektromosságot. Ezért ne használja a vezetékes telefont (a mobil esetében megoszlanak a vélemények), ne folyassa a fürdővizet, és húzza ki az elektromos készülékeket a fali csatlakozóból. Számos televíziót, számítógépet, légkondicionálót tett már tönkre az épületbe csapó villám.
Ez is érdekelhet
Hogyan segíthet villámsújtotta személyen?
Az eszméletlen beteg azonnali segítségre szorul, haladéktalanul hívni kell a mentőket hozzá. Amíg a segítség megérkezik, elsősegélynyújtásra is szükség van, a sérülés foka és jellege szerint. Attól nem kell félni, hogy a sérült elektromos töltést hordoz ("ráz"), hiszen a feszültség csak keresztülment a testén. A segítségnyújtás alaplépései ebben az esetben is érvényesek: legfontosabb az átjárható légutak biztosítása, légzésleállás esetén a befúvásos lélegeztetés, szívleállás esetén a szívmasszázs. Az utóbbi hetek villámcsapásos balesetei közt több olyan is volt, amikor az azonnal megkezdett újraélesztés mentette meg a sérült életét.
Legjobban: