A Ne nézz fel! főszerepében Leonardo DiCaprio és Jennifer Lawrence két csillagászt alakít, akik felfedeznek egy, a Föld felé száguldó üstököst. Méreteinél fogva a közeledő égitest kétségtelenül az emberiség végével fenyeget, pályája és sebessége pedig a történet szerint nem hagy túl sok időt a felkészülésre és a cselekvésre. Ellentétben azonban az 1998-ban bemutatott Armagedonnal , ez a film nem egy újabb csodaszámba menő akciót mutat be, amely végén a bolygó, s rajta minden ember megmenekül, hanem inkább szatirikus hangvételben tárja fel, miként reagálnak az emberek, közte vezető politikusok, újságírók és maguk a tudósok a hamarosan bekövetkező világvégére. Miközben ugyanis az üstökös megállíthatatlanul száguld előre, az emberiség képtelen kilépni mindenkori megszokásai medréből, aminek aligha lehet jó vége.
A film alkotói nem titkoltan a klímaváltozás allegóriájaként írták történetüket egy becsapódó üstökös köré. Ezzel a lépéssel igazán kontrasztosan tudták bemutatni, miként haboznak cselekedni baj esetén, akiknek máskülönben meglenne a hatalmuk hozzá, hogy hatékonyan változtassanak a sorsunkon, illetve miként tudják félrevezetni a társadalmat, akiknek ehhez valamilyen önös érdekük fűződik. De a Ne nézz fel! arra is rávilágít, hogyan utasítják el az emberek széles körben a tudomány eredményeit. És hogy ez mennyire hitelesen működik a vásznon, azt talán Peter Kalmus klímakutató fogalmazta meg a legjobban a The Guardian oldalán megjelent cikkében. "Egy film arról, hogy egy üstökös száguld a Föld felé, és senki nem tesz semmit? Pontosan úgy hangzik, mint a klímakrízis" - írja bevezetőjében.
Mit tanít nekünk a Ne nézz fel! című film?
"A film által felvetett katasztrófa és az emberiséget a valóságban fenyegető krízis közötti legnagyobb különbség, hogy míg az egyén szintjén tehetetlenek vagyunk egy üstökössel szemben, addig a klímaváltozást hajtó folyamatok megállítására mindenki döntő befolyással lehet" - hangsúlyozza a The Conversation oldalán publikált közös cikkében Barbara K. Hofer, az egyesült államokbeli Middlebury College és Gale Sinatra, a Dél-kaliforniai Egyetem pszichológus professzora. Kutatóként a két szakember éppen a tudomány elutasításának pszichológiájával foglalkozik, és mint írják, a háttérben meghúzódó tévhitek feltárása segíthet megérteni a jelenséget. A Ne nézz fel! kiválóan megvilágítja ezeket a mítoszokat, így már csak ezért is érdemes megnézni a filmet.
Tévhit: Nem cselekedhetünk, amíg a tudomány nem fogalmaz meg 100 százalékban biztos kijelentéseket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A filmben Meryl Streep alakítja az Egyesült Államok elnökét. Amikor találkozik a két tudóssal, hogy a közelgő katasztrófáról konzultáljon velük, az első kérdés, amelyet feltesz nekik, hogy mennyire biztosak az előrejelzésükben. Miután elhangzik, hogy a felvázolt forgatókönyv, azaz a becsapódás 99,78 százalékos valószínűséggel be fog következni, az elnök kabinetfőnöke (Jonah Hill) fellélegezve nyugtázza, hogy "remek, szóval nem 100 százalék!"
Valójában az is a tudomány erejét mutatja, hogy vonakodik 100 százalékban biztos kijelentéseket tenni. Még ha a meglévő bizonyítékok mindegyike is ugyanabba az irányba mutat, a tudósok továbbra is igyekeznek minél pontosabban feltárni az adott kérdést. Ezzel egyidejűleg azonban felismerik a kulcsfontosságú bizonyítékokat, és annak megfelelően cselekszenek. Mindezt a klímaváltozásra fordítva azt mondhatjuk, a meglévő tudományos ismeretek túlnyomó részt azt mutatják, hogy a Föld éghajlata veszélyes irányba változik az emberi tevékenység, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetése következtében, és ez az álláspont már sok-sok éve általánosan elfogadott.
"Amikor tehát a politikusok a klímaváltozás kapcsán a ##>>##várjunk és figyeljünk##<<## álláspontot képviselik, arra hivatkozva, hogy további bizonyítékokra lenne szükségük, mielőtt lépéseket tennének az ügyben, az gyakran a tudomány elutasításának egy formája" - szögezi le Hofer és Sinatra.
Tévhit: A tudósok által felvázolt veszélyek befogadása túl nehéz a laikus közönség számára.
A film címében szereplő "Ne nézz fel" kifejezés pontosan ezt a pszichológiai feltételezést tükrözi, illetve azt, hogy egyes politikusok miként használják fel ürügyként a tétlenségre, miközben kizárólag saját érdekeiket szolgálják. Teljesen érthető, hogy a klímaváltozásra egyre többen reagálnak szorongással. Kutatások igazolják azonban, hogy egyes módszerek segítségével hatékonyan enyhíthető a klímaszorongás . Segíthet például, ha igyekszünk minél jobban tájékozódni a témában, illetve másokkal is beszélgetünk a problémáról. Ez egyfelől tehát lehetőséget nyújt a szorongás kezelésére, másfelől cselekvésre is ösztönöz a veszély csökkentése érdekében. Beszédes adat, hogy egy 2021-ben publikált nemzetközi felmérés szerint az emberek 80 százaléka szeretné fenntarthatóbbá tenni az életvitelét, hogy a bolygó élhető maradjon.
Tévhit: A technológia majd úgyis megment minket, nincs miért aggódni.
A pszichológiában motivált érvelésnek nevezik, ha valaki inkább hisz egy általa preferált jövőképben, mintsem szembenézzen a rideg valósággal. Ilyen például, ha hajlamosak vagyunk belenyugodni, hogy egy egyszerű technológiai megoldás, mint például a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) majd anélkül megoldja a klímaválságot, hogy szükség lenne egyéb társadalmi szintű óvintézkedésekre, életmódunk és mindennapi rutinunk átalakítására. "A technológia segíthet csökkenteni kihatásunkat a klímára, mindazonáltal a kutatások szerint nem valószínű, hogy a terület fejlődése kellően gyors lenne. Szintén a tudomány elutasításának egy módja tehát, ha abban reménykedünk, hogy a hasonló megoldások elvonhatják a figyelmet arról, hogy számottevően változtatnunk kell azon, ahogy dolgozunk és élünk" - mutatott rá a két pszichológus.
Tévhit: A gazdaság mindennél fontosabb.
Kétségtelenül sokba kerül, hogy lépéseket tegyünk a klímaváltozás ellen, ha azonban ezt elmulasztja az emberiség, annak még sokkal kirívóbbak lesznek a költségei - úgy anyagi értelemben, mint az elvesztett emberéletek tekintetében. A cikk szerzői példaként említik a közelmúlt erdőtüzeit, amelyek a coloradói Boulder megyében közel ezer otthont ragadtak el 2021. december 30-án, miután nyáron és ősszel alig esett csapadék. A 2018-as kaliforniai tüzek - szintén egy forró és száraz évben - pedig Paradise város leégésekor közel 150 milliárd dolláros kárt okoztak. Amikor tehát az emberek azt mondják, hogy nem cselekednek a klímaváltozással szemben, mert az túl drága, akkor elfeledkeznek a cselekvés hiányának hatalmas áráról.
Tévhit: Mindig úgy kell cselekednünk, ahogy a közösségünk elvárja.
Egy politikailag erősen megosztott társadalomban az emberek úgy érezhetik, nagy nyomás nehezedik rájuk, hogy döntéseik összhangban legyenek a közösség elképzeléseivel, amelyhez tartoznak. A tudományhoz való hozzáállás miatt ennek ijesztő következményei is lehetnek, ahogy azt például a koronavírus-pandémiánál is látjuk. Csak az Egyesült Államokban több mint 800 ezren haltak meg (világszerte több mint öt és félmillióan) COVID-19-hez köthetően, miközben számos hangadó csoport biztatja aktívan az embereket a vakcinák és egyéb védekezési módszerek elutasítására. Csakhogy a vírusok nem törődnek a politikai nézetekkel, ahogy a klímaváltozás sem teszi. A globális hőmérséklet emelkedése, a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá válása és a tengerszint emelkedése mindenkit ugyanúgy érint, függetlenül attól, hogy az ismerősök mit gondolnak a világról.
Hogyan küzdhetünk a tudományellenesség és a klímaváltozás ellen?
Egy Föld felé tartó üstökössel szemben nem sokat tehetnénk, egészen más azonban a helyzet az éghajlatváltozással. Megváltoztathatjuk a szokásainkat, hogy csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátást. Ami ugyancsak fontos, hogy nyomást gyakorolhatnánk a kormányzati vezetőkre, a gazdasági élet szereplőire és az iparra, hogy azok szintén tegyenek óvintézkedéseket, például csökkentsék a fosszilis üzemanyagok használatát, térjenek át a tisztább energiára, illetve változtassák meg a mezőgazdasági gyakorlatot a kibocsátás csökkentése érdekében - figyelmeztet Hofer és Sinatra. A két szakember mindenkit arra biztat, hogy tájékozódjon a saját világnézetén túli forrásokból is. "Törjünk ki a társadalmi buborékból, figyeljünk oda és beszélgessünk másokkal is. Nézzünk fel!"
Legjobban: