Az elmúlt évtizedben jelentős mértékben javult Európa levegőminősége, és csökkent a szennyezéssel összefüggő halálesetek száma, a légszennyezettség azonban még így is mintegy 400 ezer korai halálesethez vezet a kontinensen - közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb, 2018-as adataira hivatkozva az Európai Bizottság. A jobb levegőminőségnek köszönhetően 2018-ban a tíz évvel korábbi adatokhoz képest mintegy 60 ezerrel kevesebben haltak meg idő előtt a szálló por okozta szennyezés következtében. A nitrogén-dioxid vonatkozásában a csökkenés még nagyobb mértékű, hiszen a korai halálesetek száma az elmúlt évtizedben mintegy 54 százalékkal csökkent.
Ezekben az országokban volt a legrosszabb
Az értékelés szerint a szálló pornak való kitettség 2018-ban mintegy 417 ezer idő előtti halálozást okozott 41 európai országban. Ezek közül a halálesetek közül mintegy 379 ezer az unió akkor még 28 tagállamában történt. További 54 ezer, illetve 19 ezer korai haláleset a nitrogén-dioxidnak (NO2), illetve a talajközeli ózonnak (O3) tulajdonítható - közölték. A jelentésből kiderült, hogy a vizsgált évben hat uniós tagállam - Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Olaszország és Románia - túllépte a szálló porra (PM2,5) vonatkozó európai uniós határértéket. Mindössze négy európai országban - Észtországban, Finnországban, Izlandon és Írországban - volt a finomrészecske-koncentráció az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szigorúbb iránymutatásaiban szereplő értékek alatt.
Az uniós, nemzeti és helyi szakpolitikák, valamint a kulcsfontosságú ágazatokban végrehajtott kibocsátáscsökkentések Európa-szerte javították a levegőminőséget. A közlekedésből származó, legfontosabb légszennyező anyagok, köztük a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása 2000 óta annak ellenére csökkent, hogy a mobilitási igény nőtt, és ehhez kapcsolódóan növekedett az ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása is. Az energiaellátásból származó szennyezőanyag-kibocsátás szintén nagymértékben csökkent, míg az épületekből és a mezőgazdaságból származó kibocsátások csökkentése terén lassú az előrelépés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tavaszi korlátozások hatása
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése kitért a koronavírus -járvány és a levegőminőség közötti összefüggésekre is. Kiemelték, hogy a 2020-ra vonatkozó előzetes adatok részletesebb értékelése és az úgynevezett légkörmonitoring szolgáltatás (CAMS) által végzett modellezés megerősíti azokat a korábbi értékeléseket, amelyek szerint egyes légszennyező anyagok mennyisége akár 60 százalékkal is csökkent azokban az európai országokban, ahol 2020 tavaszán kijárási korlátozások voltak érvényben. Hozzátették, az uniós ügynökség még nem rendelkezik becslésekkel a 2020-ban tapasztalt tisztább levegő lehetséges pozitív egészségügyi hatásairól.
Ez is érdekelhet
Megjegyezték ugyanakkor, hogy a légszennyező anyagoknak való hosszú távú kitettség szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségeket okoz, amelyeket a koronavírus-fertőzött betegeknél a halálozás kockázati tényezőiként azonosítottak. A levegőszennyezés és a koronavírus-fertőzések súlyossága közötti ok-okozati összefüggés azonban nem egyértelmű, ezért ezen a téren további epidemiológiai kutatásra van szükség - tették hozzá.
Legjobban: