Míg az 1960-70-es években november közepétől január közepére egyenletesen növekedve átlagosan 12-14 centiméteres hóvastagság alakult ki a hegyekben, addig az 1980-as évektől a hómennyiség később, inkább februárban érte el a maximumát. Emellett jelentősen csökkent is, nagyjából megfeleződött – írja közös elemzésében Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon.
A legutóbbi két évtizedben tovább módosult a hótakaró, már csak november végétől számíthattunk alig növekedő hóvastagságra, amely 4 centiméternél érte el a sokévi átlagos maximumát. A magasabban fekvő területeken a síelésre alkalmas napok száma ezzel jelentősen csökkent. A tendencia az adatok alapján leginkább az Északi-középhegységben mutatkozik meg.
Ez is érdekelhet
Az elemzés szerint 73 százalék a valószínűsége annak, hogy az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás miatt csökkent harmadára a hóvastagság Magyarország magasabban fekvő területein. A kutatók felhívták a figyelmet, hogy csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali csökkentésével van esélyünk arra, hogy a síelésre alkalmas hóvastagságú napok jelenlegi átlagos gyakorisága megmaradjon. Amennyiben nem csökken a károsanyag-kibocsátás, 2060 után (az éves változékonyságot figyelembe véve) nem vagy alig lesz síelésre alkalmas nap a magyarországi hegyekben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: