A klímaváltozás, valamint az El Nino időjárási jelenség várható visszatérése miatt 2023-ban vagy 2024-ben újabb átlaghőmérsékleti rekord dőlhet meg – állítják éghajlatkutatók.
Már idén is éreztetheti a hatásást
A klímamodellek szerint a Csendes-óceánon a globális hőmérsékletet csökkentő, a három évig tartó La Nina éghajlati jelenséget követően, még ebben az évben visszatér ellenpárja, az El Nino, ami melegebb időjárást eredményezhet. Carlo Buontempo, az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának igazgatója azt mondta, hogy az El Nino hatására az Egyenlítő mentén nyugat felé fújó szelek lelassulnak, és keleti irányba tolják a meleg vizet, ami magasabb óceáni felszíni hőmérsékletet teremt. Ez a folyamat általában globális szinten rekordhőmérsékletekkel jár. Az még nem tudni, hogy ez 2023-ban vagy 2024-ben következik-e be. Az éghajlati modellek azt sugallják, hogy az északi féltekén a nyarat követően visszatérnek az El Ninóra jellemző állapotok, majd az év vége felé erős El Nino-hatás alakulhat ki – mondta.
A világ eddigi legmelegebb éve 2016 volt, amely egybeesett egy erős El Nino-hatással - bár az éghajlatváltozás még a jelenség nélküli években is fokozta a szélsőséges hőmérsékleteket.Az elmúlt nyolc év volt a világ legmelegebb időszaka – ami az üvegházhatású gázok kibocsátása által vezérelt hosszabb távú felmelegedés irányzatát mutatja.
Friederike Otto, a londoni Imperial College Grantham Intézetének vezető oktatója szerint az El Nino okozta hőmérséklet súlyosbíthatja az éghajlatváltozás hatásait, amelyekkel az országok már most is szembesülnek – ideértve a súlyos hőhullámokat, a szárazságot és az erdőtüzeket. Úgy vélekedett, figyelembe véve, hogy az emberek továbbra is fosszilis tüzelőanyagokat használnak, a világ tovább melegedett, és 2023 még melegebb lesz, mint 2016.
A Kopernikusz tudósai csütörtökön jelentést tettek közzé, amelyben értékelték a világ tavalyi, a feljegyzések szerint ötödik legmelegebb évét, az éghajlati szélsőségeket. Európában 2022-ben volt az eddigi legmelegebb nyár, miközben az éghajlatváltozás okozta szélsőséges esőzések katasztrofális áradásokat okoztak Pakisztánban, februárban pedig az antarktiszi tengeri jég szintje rekordalacsony volt.
A világ globális átlaghőmérséklete jelenleg 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időkben – állapította meg a központ. Történt ez annak ellenére, hogy a világ legtöbb nagy kibocsátója vállalta, hogy nettó kibocsátását végül nullára csökkenti, a globális szén-dioxid-kibocsátás tavaly mégis tovább nőtt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: