Felmérték a hazai orvosi szakmák állapotát

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya rendhagyó kötetet jelentett meg A hazai orvosi szakmák helyzete és perspektívái a 21. század elején címmel. Nemcsak feltárták a jelenlegi állapotokat, de konkrét megoldási javaslatokkal is előálltak.

Az egyre gyorsuló tudományos-technikai fejlődés, a várható élettartam növekedése és ezzel egyidejűleg a népesség elöregedése, a betegségfogalom átalakulása, a bővülő lehetőségek nyomán fokozódó társadalmi igények világszerte új kihívások elé állítják az egészségügyi ellátórendszert, amelyek megválaszolásában kiemelt szerep jut a tudományos testületeknek.

285 ezer magyar halt meg feleslegesen Évek óta egyik kormány számára sem prioritás az egészségügy, ez pedig az elkerülhető halálozások számában is megmutatkozott - mondta Orosz Éva, az ELTE professzora. Részletek itt !

Az általános tendenciához igazodva, az MTA elnöke, Lovász László még 2016-ban meghirdetett négy akadémiai stratégiai programot, melyek közül az egyik az egészségügy helyzetével foglalkozik. Ennek keretében az MTA Orvosi Tudományok Osztályának kezdeményezésére 2017-ben megalakult az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért, amely stratégiai jellegű alapvetéseket készít a magyar egészségügyet érintő legfontosabb kérdésekben, fejlődési irányokat és összefüggéseket vizsgál, valamint általános javaslatokat fogalmaz meg orvosok, szociológusok, pszichológusok, egészségügyi közgazdászok segítségével - írja a Medical Online .

az egyes orvosi szakmák vezető képviselői néhány előre meghatározott szempont szerint foglalták össze szakterületük aktuális helyzetét. Fotó: iStock
Az egyes orvosi szakmák vezető képviselői foglalták össze szakterületük aktuális helyzetét. Fotó: iStock

E hosszabb távú munkával párhuzamosan azonban az Orvosi Tudományok Osztálya szükségét látta, hogy kielemezze a hazai orvosi szakmák aktuális helyzetét, és a legégetőbb problémákra konkrét megoldási javaslatokat fogalmazzon meg. A vállalkozás egyik előzményeként felmérést készítettek a nem egyetemi intézetekben folyó, klinikai jellegű kutatások sajátosságairól. A másik előzményét az osztály tagjai számára tartott előadássorozat alkotta, melyen az egyes diszciplínák vezető képviselői számoltak be szakterületük aktuális helyzetéről. Mindkét kezdeményezésből azt a következtetést vonták le, hogy a klinikai kutatás színvonala elválaszthatatlan az adott szakterület diagnosztikai-gyógyítási színvonalától. Ez alapján ha feltárják az ellátás problémáit, majd javítják annak minőségét és hatékonyságát, azzal nemcsak a gyógyító munka fejlődik, hanem a klinikai kutatások is sikeresebbek lehetnek. Ez a felismerés szolgált a most publikált kötet (mely innen tölthető le) egyik fő inspirációjául.

A könyv csak az első lépés a fejlődés útján

A kötetet szerkesztőként jegyző akadémikusok - Kosztolányi György, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke, valamint Csiba László, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának tagja - felkérésére az egyes orvosi szakmák vezető képviselői néhány előre meghatározott szempont szerint 42 rövid tanulmányban foglalták össze szakterületük aktuális helyzetét. A 73 szerző mindegyike évtizedeket töltött a klinikai gyakorlatban, szakmai tapasztalata, rálátása révén kompetens szakterülete egészéről átfogó képet adni.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Az összegzések elkészítésénél fontos és előremutató szempont volt, hogy a legsürgetőbb megoldandó problémák számbavételén túl a szerzők konkrét intézkedési javaslatokat is megfogalmazzanak - de ez még csak a kezdő lépés. Mint Kosztolányi György és Csiba László a kötet előszavában írta: "Talán akkor éri el leginkább a célját, ha a döntéshozók tárgyalásokat kezdenek az egyes szakmacsoportok képviselőivel, és pontról pontra megvitatják, hogy a könyvben felvetett javaslatokból mi az, ami megvalósítható, és milyen ütemezéssel."

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +7 °C
Minimum: -3 °C

Északnyugat felől átmenetileg nagyobb területen megvastagszik a felhőzet, amely délutántól ugyanebből az irányból vékonyodni, szakadozni kezd. A legtöbb napsütés a Dunántúl délnyugati részén valószínű. Északkeleten néhol kis mennyiségű vegyes halmazállapotú csapadék előfordulhat. Estétől az Északi-középhegység tágabb környezetében egyre többfelé képződik köd. Az ország délnyugati kétharmadán kezdetben többfelé élénk, néhol erős déli, délnyugati szél késő délutánra, estére fokozatosan mérséklődik, miközben a nap folyamán az északi, északkeleti harmadban keletire fordul a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap az északi, északkeleti harmadban -1 és +4, másutt 5 és 13 fok között valószínű - délnyugaton számíthatunk a legmagasabb értékekre. Napközben egy hidegfront okozhat sokaknál kellemetlenségeket.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra