Bőr- és nemi betegségek : Dermatofibroma (fibróma)
Az emberi szervezet legnagyobb szerve a bőr, amely a test felszínét a külvilág felé fedi. Egy felnőtt embernél 1,6-1,8 négyzetméter, a testsúly 15 százalékát teszi ki. Sokrétű feladatot ellátó, bonyolult szerv, működése az élet sok szempontjából pótolhatatlan. Betegségei amellett, hogy kellemetlenek, de jól láthatók, feltűnőek is, nemcsak egészségi, hanem esztétikai, lelki problémát is jelentenek. A bőr és a szervezet egyéb részeinek szoros kapcsolata miatt a bőrbetegségeknek csupán egy része önálló bőrelváltozás , jelentős részük a szervezet egyéb betegségével függ össze.
Dermatofibroma (fibróma) tünetei és kezelése
Mi a dermatofibroma?
( másnéven: a bőr jóindulatú kötőszöveti daganata)
Tünetek
A különösen nőknél gyakran előforduló jóindulatú, a bőr felszínéből kiemelkedő csomó, a dermatofibromának vagy fibrosus histiocytomának nevezett elváltozás.
A dermatofibroma a bőr felhámja (epidermis) alatti laza-rostos kötőszöveti rétegéből (dermis) kiinduló jóindulatú lágyrész-daganat, az úgynevezett fibrohistiocytás (FHC) eredetű tumorok csoportjába tartozik. A csoportot meghatározó FHC elnevezés csak a kiindulási sejtekre vonatkozik, de az idetartozó kórképek nem képeznek homogén betegségcsoportot. Közéjük sorolják ugyanis a spontán gyógyuló elváltozásoktól kezdve az erősen rosszindulatú lágyrész szarkómákat is.
A dermatofibroma előfordulása
A dermatofibroma fiatal- vagy felnőttkorban, elsősorban nőkön, és rendszerint a végtagokon és különösen a lábon előforduló, a bőrfelszínén észlelhető igen gyakori elváltozás.
A dermatofibroma okai
Kialakulásának oka nem ismert, illetve vitatott. Többen nem valódi tumornak, hanem például rovarcsípést, tüskeszúrást vagy szőrtüsző-, illetve egyéb gyulladást követő reaktív elváltozásnak tartják. Klinikai leírásokban csak elvétve szerepel a fibrosus histiocytoma és gyulladásos folyamat együttes előfordulása.
A dermatofibroma tünetei
Általában tünetmentesek, de lehet viszketés, enyhe, érintésre jelentkező nyomásérzékenység, esetleg fájdalom, de ezek sem okoznak komolyabb panaszokat. Így csak a bőrön való megjelenésének ténye által okozott rossz érzés, félelem tekinthető a betegség komolyabb, pszichés jellegű tünetének.
A dermatofibroma diagnózisa
A klinikai kép rendkívül változatos, ezért egyértelmű diagnózist csak szövettani vizsgálattal lehet felállítani. A diagnózis nagyon fontos, ugyanis a megfelelő kezelés alkalmazása érdekében az alábbi kórképektől el kell különíteni a jóindulatú dermatofibromákat.
Egyéb fibromák, fibromatózisok, hegek, azaz gyakorlatilag minden bőrön található elváltozás vizsgálata javasolt, mivel az esetek döntő hányadában, akár a gyulladásos folyamatokról, vagy a rossz-, illetve jóindulatú daganatokról van szó, a sejtek szaporodása valamilyen vonatkozásban észlelhető.
Mindezeken túl külön figyelmet érdemelnek:
- a xanthomák, a bőrön és leggyakrabban a felső szemhéjon, sárgásan, laposan előemelkedő plakkok, csomók jelentkeznek. Ezekben a csomókban - hasonlóan a dermatofibromákhoz - "habos" sejtplazmájú, zsírokkal telt makrofágok (idegen anyagokat bekebelező sejtek, azaz hisztiociták) láthatók, méghozzá a felhám alatti kötőszövetes rétegben. Ezek a zsíranyagcsere zavarára utalnak, és így gyakran észlelhetők a cukorbetegeknél, valamint elégtelen pajzsmirigyműködésnél , ezért elkülönítésük elősegítheti az anyagcsere-betegségek korai diagnózisát. Amennyiben a xanthomák testszerte észlelhetők, akkor hisztiocita sejtszaporodásról van szó, és ekkor másodlagos a zsírtárolás, azonban ez utóbbiak rendszerint spontán visszafejlődnek;
- a basalioma, a felhám bazális hámsejtjeiből (keratinociták) kiinduló rosszindulatú daganat, amely invazív (azaz más szövetbe is behatoló), de csak ritkán ad távoli áttételeket;
- haemangioma, többnyire jóindulatú érdaganat;
- melanoma malignum, a felhámban található melanocitákból (melanintároló sejtekből) kiinduló, igen rosszindulatú daganat, gyorsan ad távoli áttételeket, lefolyása kiszámíthatatlan, a rosszindulatú daganatok 3 százalékát képzi, és a bőrrákok okozta halálozás 90 százalékáért felelős. Itt meg kell jegyezni, hogy a korábban szinte kezelhetetlen melanoma terápiás lehetőségei napjainkra egyre inkább bővülnek. A rosszindulatúan elfajult melanociták kötőszöveti környezete jelentősen befolyásolja a daganat kórlefolyását. Kimutatták, hogy a fibroblasztoknak az egyik kötőszöveti rostot, az elasztint bontó enzimje, olyan fehérjetöredéket (peptidet) vág ki a rostból, amely fokozza mind a melanoma-sejtek, mind a fibroblasztok proliferációját.
A dermatofibroma kórlefolyása
A dermatofibromát képző sejtek két csoportra oszthatók:
- egyrészt a kötőszövet fősejtjei, vagyis a fibroblasztok, amelyek a sejtek közötti kötőszöveti állományt hozzák létre.
- másrészt a kötőszövetben letelepedett, "habos" citoplazmájú, zsírokkal telt sejtek vagyis a "módosult" hisztiociták.
Ezek felett a felhám (epidermis) kiszélesedett (acanthosis), és néha kezdetleges szőrtüszőcsírákat is tartalmazhat.
A bőr felszínén észlelhető elváltozások:
- a bőr felszínéből laposan kiemelkedő kerekded dudorodás, rendszerint 1 centiméternél kisebb, mobilis csomó(k). Ezek kifejlődésük után akár évekig is fennmaradhatnak, és általában nem növekednek nagyobbra, de vannak kivételek, mint például óriás dermatofibroma.
- körülírtak, de széli részeik lehetnek beszűrődő jellegűek;
- változatos színben (testszínű, sárgásbarna, rózsaszínű vagy sötéten pigmentált, stb.) jelennek meg;
- a felhám alatti laza-rostos kötőszöveti rétegből indulnak ki, de átterjedhetnek a szubkutiszba, a bőr harmadik, alsó rétegébe;
- ha az elváltozás összehúzódik és behorpad, akkor azt jelzi, hogy a felhám jobban kötődik a kötőszöveti réteghez;
- előfordulhat, hogy néhány héten belül halmozottan jelentkeznek a dermatofibromák, ami immunszuppresszióra utal. Az immunszuppresszió a védekezőképesség csökkenése, ami többek között autoimmun betegségre, esetleg daganatos folyamat kialakulására vagy fertőzésekre vezethető vissza.
- műtét utáni kiújulásuk ritka, de előfordulhat;
Mindezek szerint kórlefolyásuk, amennyiben nem haladják meg az 1 centiméteres nagyságot, akkor kezelés nélkül, magukra hagyva is jóindulatú.
A dermatofibroma kezelése
A dermatofibromák egyszerű műtéttel könnyen, az ép szövetekben kimetszve eltávolíthatók, kiújulásuk ritka.
A dermatofibroma gyógyulási esélyei
Műtéttel az esetek döntő többsége kiújulás nélkül gyógyítható.
A dermatofibroma megelőzése
Tekintettel arra, hogy a dermatofibromák kialakulásának oka egyértelműen nem tisztázott, ezért a megelőzésük is kérdéses. Viszont egyes vélemények szerint a gyulladásos folyamatoknak nagy valószínűséggel szerepük van a kialakulásukban, ezért fontos, hogy mindenfajta (akut vagy krónikus) gyulladásos bőrelváltozást időben, és megfelelő szakértelemmel kezeljenek.
A testünkön megjelenő bőrelváltozások diagnózisát ne mi állítsuk fel, hanem forduljunk szakorvoshoz, ez különösen akkor fontos, ha az elváltozások jellege (szín, nagyság, sérülékenység, stb.) változik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Jellemzően erősen felhős idő várható kevés napsütéssel, de főként a délnyugati, déli tájakon szakadozottabb, vékonyabb lehet felhőzet, arrafelé több napsütésre számíthatunk. Északkeleten néhol gyenge vegyes csapadék előfordulhat. A déli szelet az ország délnyugati kétharmadán többfelé kísérik élénk, néhol erős lökések. A csúcshőmérséklet az északkeleti harmadban -1 és +4, másutt 5 és 12 fok között valószínű. Késő estére -4 és +7 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
