Az az igazság, hogy...
a magas koleszterinszint "csak" egy a veszélyeztető tényezők közül a túlsúly, a mozgáshiány, a dohányzás, a magas vérnyomás, cukorbetegség, a gyógyszer-mellékhatások, a stressz, az egyéb környezeti tényezők, valamint az öröklött tulajdonságok mellett. Csakhogy ezen tényezők nagyon is összefüggnek, és hatásuk nem összeadódik, hanem hatványozódik, így korántsem elhanyagolhatók. S mint rövidesen látni fogjuk, az érelmeszesedés kialakulásában kulcsszerepe van a tartósan magas koleszterinszintnek.
A tartósan fennálló magas vérzsírszint valóban jelentősen megnöveli az érelmeszesedés, szaknyelven ateroszklerózis kockázatát, amelynek folyományai az agyvérzés, a szívinfarktus, az érszűkületes láb egyre súlyosabb fájdalmai és egyéb súlyos, halálos vagy riasztó következményekkel járó betegségek sora. Tény azonban az is, hogy a dolog nem olyan egyszerű, hogy ha kevesebb zsírt, ezen belül koleszterint eszünk, akkor automatikusan kevesebb lesz belőle a vérszérumban, azaz az említett betegségek simán elkerülhetők. A vérünkben keringő koleszterinnek csupán nagyjából egyharmada származik a felvett táplálékból, kétharmada "saját gyártmány", sejtjeinkben készül. Érthető, miért van szükség saját termelésre, ha meggondoljuk, mi mindenhez kell koleszterin: a sejthártyák felépítéséhez, az emésztéshez szükséges epesavak-képzéséhez, a csontépítésben fontos D-vitamin gyártásához, nemi hormonjaink (tesztoszteron, ösztrogének) készítéséhez. Naponta mintegy két gramm koleszterint készítenek sejteink.
Hogyan alakul ki magas koleszterinszint?
Anélkül, hogy belemélyednénk a zsíranyagcsere bonyolult szabályozásába, lényegében három okot kell említenünk: a genetikailag öröklődő zsíranyagcserezavarokat, az egyéb szervek - a pajzsmirigy, máj és vese - megbetegedéseit, végül a helytelen, túl zsíros táplálkozást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A három ok közül egyértelműen a helytelen táplálkozás a leggyakoribb. Koleszterint csupán az állati táplálékkal veszünk fel, így az állati eredetű zsírok arányának csökkentése lehet a megoldás azoknál, akiknél valóban csak ezen múlik.
Ha a rendesen betartott diéta ellenére sem csökken a koleszterinszint, akkor a fő ok vagy valamilyen egyéb máj-, vese-, pajzsmirigybetegségben, gyógyszer-mellékhatásban vagy pedig a genetikailag öröklött anyagcserezavarokban keresendő. Ekkor is fontos a koleszterin-bevitel csökkentése, ami azonban önmagában nem elég, ilyenkor orvosi kezelésre, gyógyszeres segítségre is szükség van.
Az öröklött hiperkoleszterinémiára az LDL-koleszterin szintjének megemelkedése jellemző. 100-nál is több gén hibája okozhatja, de minden formában közös, hogy a májsejtek LDL-receptorai, melyekkel a vérből fel tudnák venni az LDL-koleszterint, hibás. Így a fölös koleszterin ahelyett, hogy a májban lebomlana, lassan lerakódik az erek falában.
Az örökletes hiperkoleszterinémia dominánsan öröklődik, így valamennyi gyereknek továbbadódik.
Heterozigóta formában minden 500. embertársunk kapta meg ezt a rendellenességet, a súlyosabb, már 15 éves kor előtt szívinfarktust okozó homozigóta forma szerencsére sokkal ritkább. A sok gén együttes hatása úgynevezett poligénes hiperkoleszterinémiát okoz, ez csak mérsékelten emeli a koleszterin-szintet, de a helyzetet tovább rontja valamennyi ismert rizikófaktor.
Az összes hiperkoleszterinémiának mintegy 70%-a írható a poligénes fajta rovására.
Hogyan meszesednek el az erek?
A koleszterin szállítható molekulakomplexei közül a HDL és az LDL fontosak az érelmeszesedés kialakulásában. Nem csupán az a kérdés, hogy sok-e vagy kevés a szérium-koleszterin, hanem az összkoleszterin egyes alkotóinak aránya és azok jelenléte, anyagcseréje a különböző szervekben.
Ha aránytalanul sok LDL-koleszterin kering a vérben, a májsejtek nem képesek megbírkózni felvételük és lebontásuk feladatával vagy fordítva, azért kering sok "rossz" koleszterin a vérben, mert a májsejtek LDL-receptorai hibásak. Az is megtörténhet, - ez a helyzet stressz hatására - hogy módosult LDL-koleszterin képződik, amit eltérő voltuk miatt nem ismernek föl a receptorok. Így vagy úgy, a májsejteken kívül rekedt koleszterint az érfal falósejtjei próbálják meg eltávolítani. A habos sejtek az érbelhártya párnaszerű kiemelkedését, "kásadaganatát" okozzák. Ha ez hirtelen hatásra, mondjuk vérnyomás-emelkedésre sérül, vérlemezkék csapódnak ki, és vérrög, trombózis, infarktus keletkezhet.
A HDL-koleszterin magas aránya ezért kedvező, mert ezekben a már lerakódott koleszterin szállítódik vissza az érfalból a májba.
Ha az érfalba került zsírok idővel kalciumot is megkötöttek, meszes plakkok, érelmeszesedés keletkezik, aminek következtében az erek veszítenek rugalmasságukból, és még sérülékenyebbekké válnak, a magas vérnyomás hatására könnyen elpattannak.
Számos baj forrása
A szívinfarktus és trombózis kialakulásának kockázata a vér koleszterinszintjének emelkedésével hatványozottan fokozódik. Amennyiben a szérum-koleszterinszint 6,5 mmol/l fölé emelkedik, a szívinfarktus bekövetkezésének esélye a kétszeresére nő. A LDL-koleszterin határértéke a vérben 3,4-4,1 mmol/l. E határérték fölött ugrásszerűen nő az érelmeszesedés és csökken az erek rugalmassága. Azok között, akiknél a felső érték 20%-kal magasabb, kétszer annyian kapnak szívinfarktust. A koleszterinszint 1%-os csökkenése 2%-kal, 10%-os csökkenése pedig 20%-kal csökkenti a megbetegedés esélyét.
Az arterioszklerózis fő rizikófaktora a magas LDL-koleszterinszint, következésképp leginkább ezt kell csökkenteni, míg a HDL, amely a máj felé szállítja a fölös vérzsírokat, érvédő hatású, tehát ebből több kellene.
A trigliceridek normál értéke 1,7-2,3 mmol/l között van. Emelkedésével növekszik a vérben a rögök (trombusok) kialakulásának veszélye.
Tennivalók
Először is időnként ellenőriztetni kell a koleszterinszintet, emelkedett szérum-koleszterin érték esetén pedig nyomára kell bukkanni az oknak. Ehhez mindenképpen orvoshoz kell fordulni, és elengedhetetlen a koleszterinszegény táplálkozás, a koleszterin-bevitel csökkentése.
Ez is érdekelhet
Az orvos szükség esetén gyógyszeres kezelést javasol, de mindenki magának is orvosa lesz, ha sikerül úgy megváltoztatnia életmódját, hogy nem csak a súlyos betegségek veszélyét hárítja el, még élvezetessé is tudja tenni az életmódreformot.
Legjobban: