Kevesebb agysejttel megmaradó képességek?
Kegyetlenül hangzó adatok bizonyítják, hogy az idegsejtek a korral pusztulni kezdenek, pont a tanulásban fontos agyterületeken. Nyolcvanéves kor körül a hippokampusz sejtállománya már 20-30 % csökkenést mutat. Törvényszerű-e idős korban a szellemi hanyatlás? Nem, ez korántsem jelent feltétlenül látható változást a szellemi teljesítőképességben.
A sejtszám-csökkenést ugyanis ellensúlyozni képes az idegsejtek között kapcsolatok kialakulása. A sejtpusztulás és kapcsolatépülés aránya a különböző agyi területeken eltérő, így például az észlelés változatlanul hatékony, a gondolkodás pedig mindarra képes, amire a fiatal ész, viszont kimutathatóan lassabban. A gondolkodás sebességének lassulására csak nagyjábóli elképzelések vannak, a bonyolult kapcsolatrendszer és az ingerület által bejárt hosszabb utak is magyarázhatják, vagy hogy kevesebb idegi hírvivő molekula látja el információtovábbító feladatát.
A tréning jelentősége
Ahhoz, hogy végső soron megmaradhasson a fiatalkori teljesítőképesség, az kell, hogy valóban használjuk az agyunkat. A mai magyar kisiskolások már iskolai keretek között ismerkedhetnek meg a tanulásmódszertan csínjával-bínjával, ami valóban nagyon helyes. Hiszen a szellemi frissesség megtartása az agy fiatalkori pallérozásával kezdődik. A könyvesboltok polcain elérhetővé váltak a különböző tanulási technikákat, memotechnikákat felsorakoztató könyvek, amelyek tanuláspszichológiailag alátámasztott módszerekre tanítják meg az olvasókat. Hogy az idősebb generáció számára is rendelkezésre álljon egy megfelelően korosztályra szabott ötlettár, nézzük mi az, amit kifejezetten nekik ajánlhatunk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A rövid távú és munkamemória befogadóképességének mennyiségi korlátait és múlandóságát tréninggel és némi trükkel kicselezhetjük. A frissen megjegyzendő dolgokat a hosszú távú memóriából szedett tudáshoz társítva sokkal több mindent vagyunk képesek megjegyezni. Miután sémákban, emlékekben gondolkodunk, ezeket kapcsoljuk be és idézzük föl, amikor egy területen új információkat kapunk. Ha nincs mit bekapcsolni, azaz nincs háttértudás, akkor valószínűleg nem fog érdekelni minket az új tartalom sem. Ebből következik, hogy minden tanulás és tudás jól jöhet még később, ezek mind-mind kapcsolódási pontokat jelenthetnek időskorban, segítenek megőrizni kíváncsiságunkat. Ugyancsak ebből vezethető le az a tanulási trükk, hogy tudatosan igyekezzünk meglévő tudáshoz kötni az újonnan fölfogott és megjegyezni kívánt információkat.
Egyszerű példaként egy rövid, telefonszámnyi számsort említhetünk: 23-9-31-31. Lehet, hogy egyszerűbb korábbi képi és asszociációs információkhoz kötve fejben tartanunk: "23-an jártunk egy osztályba általánosban (netán az elemi iskolában), 9-et kölykezett a kutyánk, amikor 31 éves voltam, 31 éves voltam..."
Akarni nekünk kell
Aki próbált már valakit megtanítani valamire, biztosan tudja, hogy senkit nem lehet tanítani akarata ellenére, azaz a motiváció elengedhetetlen. Honnan nyerhet az ember tanulási kedvet bármely életkorban?
Olykor bizony tudatosan kell keresni a tudás hasznát, hogy erőt merítsünk a megerőltető tanuláshoz. Tipikusan megfigyelhető, hogy az idősebb korosztályok idegenkednek a technikai vívmányoktól, a legújabb berendezések használatától. Olykor joggal, mert a tervezők nem gondolnak az 50-60 fölöttiek adottságaira. Rosszul láthatók a kijelzők, picik és rosszul megtalálhatók, kivehetetlenek a gombok, kényelmetlenül gyors a működés. (Az idős ember mozgása és gondolkodása természetszerűleg kissé lassúbb, más szempontból viszont alaposabb.)
A helyzet azonban nem reménytelen. Először is számításba kell venni, hogy az a szerkentyű, amit egyszer az élet könnyítésére kitaláltak, nagy valószínűséggel egyre nagyobb teret fog hódítani, és használata idővel kikerülhetetlen lesz a mindennapokban. Érdemes megkérdezni a fiatalabb rokonokat, barátokat, bizalmasokat, mit, hogyan, mire célszerű használni. Biztatásul annyit, hogy a leírások kibogarászása és az idegölő, sikertelen kísérletezgetés kudarca egy-egy technikai berendezés beüzemelésekor nem csak az idősek türelmét veszi igénybe. A huszon- és harmincévesek sem szeretnek hosszadalmas leírásokkal bíbelődni. A gyakorlati bemutató és segítséggel történő begyakorlás mindenkinek szimpatikusabb! Ezt nem szabad elfelejteni!
Az ismétlés módszertana
"Az ismétlés a tudás anyja" nem csak az iskoláskor unásig ismételt mondása. A felnőtt ember önbizalom-csökkentő gondolatainak elűzésére nem árt tudatosítani, hogy az ismétlés szükségessége nem annak a jele, hogy agyunk rosszul fog. Enélkül a tanulás egyszerűen lehetetlen. Sőt, az sem mellékes, hogyan alkalmazzuk ezt az egyszerű módszert.
A megszerzett tudást módszeresen kell gyakorolni. Az információ elhangzása után azonnal érdemes ismételgetni, és nem csak elméletben visszaidézni, hanem gyakorlati módon is. Ha például idegen szavakat, új elnevezéseket, neveket akarunk megjegyezni, hangosan ki kell mondanunk azokat, nem elég magunkban rágondolni. Fontos, hogy az artikulációs izmok, hangszalagjaink is megtanulják az újat, ráadásul ezzel több csatornán át jut be az agyba az információ, így több helyre kötődik és rögzül; hangként, mozgásként is emléknyom marad.
A kezdeti ismétlés után időről-időre fel kell idéznünk a frissen megszerzett tudást. Mondjuk az első tanulás után 20 perccel, aztán két nappal, két héttel. Így sokkal nagyobb eséllyel marad meg beírva a hosszú távú memóriába. Még egy apróság: amit igazán meg akarjunk jegyezni, azt utoljára egy nyugodt, pihentető időszak előtt tegyük, amikor nem akarjuk agyunkat további információkkal, ingerekkel terhelni. A legjobb, ha a tanulásra alszunk egyet!
Pszichés és testi tényező
Miért mindig arra figyelünk csupán, amit nem tudunk? Miért nem azt nézzük, mennyi mindenre vagyunk képesek?! Egy érdekes kísérletben a vizsgált személyek 10 000 képről tudták megmondani, hogy valaha már látták őket. Ez irdatlan szám! Bízzunk hát a képességeinkben! Lehet, hogy csak túlságosan kritikusak vagyunk, és lekicsinylően gondolkodunk emlékezőtehetségünkről, miközben csak annak törvényszerűségeit kellene ismernünk, és félretenni az indokolatlan maximalizmust.
Hogyan győződhetünk meg emlékezetünk gazdagságáról? Erre jók az osztálytalálkozók, a diákkori, gyerekkori emlékek közös felidézése. Hihetetlen, milyen apró momentumok eszünkbe jutnak. Ismerősök, szülők, barátok sokszor elcsodálkoznak: "Hogy te mi mindenre emlékszel!" Ne legyünk hát önbizalmunk ellenségei!
És még valami! Az általános egészségi állapotot, az erek egészségét és végső soron az agyműködés egészségét is segíti a pozitív beállítottságú személyiség. A bosszúvágy, az ellenségeskedő, megbocsátani nem tudó ember alattomosan saját életesélyeit rontja. A fékevesztett indulatok egészséges gondolkodásunkat is aláássák.
Memóriánk működésére azért kell odafigyelnünk, mert számos kóros állapotot jelezhet, amikor - ha csak átmenetileg is, de - megbízhatatlanná válik. Az okokra a lelki tényezőktől kezdve a gyógyszer-mellékhatásokon át egészen a helytelen táplálkozásig, bárhol rábukkanhatunk.
Ez is érdekelhet
Okosító ételek
Egy amerikai vizsgálat kapcsán több száz nővér éveken át naplót vezetett táplálkozásáról. Ebből többek között kiderült, hogy a káposztafélék, a zöld színű zöldségek és a citrusfélék jó hatással vannak az erek állapotára, így az agyerek védelmében is fontosak. Tápanyagaink közül ebből a szempontból is kitüntetett szereppel bírnak a különböző vitaminok, a fólsav vagy a C-vitamin.
Legjobban: