Elég baj az, ha valaki beteg, nem szabad, hogy ezáltal kiszolgáltatottá is váljon. 1998 óta léteznek Magyarországon is a betegek emberi jogait védő törvények, amelyek kimondják, hogy a betegnek többek közt joga van a tájékoztatáshoz, a tájékozottság birtokában a kezelésbe való beleegyezéshez és az orvosi adatok védelméhez. Ezekhez kapcsolódik az az irat, amelyet az intézmények aláíratnak a betegekkel. Nézzük, mit és miért tartalmaz a kezelés megkezdésekor előkerülő "Betegtájékoztató és beleegyező nyilatkozat kórházi gyógykezelésbe"! (Ezt az iratot csak abban az esetben nem íratják alá a beteggel, amikor halasztást nem tűrő orvosi ellátásra van szükség: életmentő beavatkozást kell végrehajtani vagy sürgős ellátást kell nyújtani, és a beteg nincs véleménynyilvánításra képes állapotban.)
A beteg informálása
"Kívánja-e, hogy a diagnózis megállapítását követően betegségével kapcsolatban orvosától információt kapjon?" - legelőször is erről kell döntenie a betegnek. Ugyanis a törvény egyrészt azt mondja ki, hogy joga van megismerni az egészségügyi állapotára vonatkozó információkat, vagyis érthető tájékoztatást kell kapnia a vizsgálatokról, a gyógymódokról és azok eredményeiről, és kezelőorvosának meg kell válaszolnia a benne felmerülő kérdéseket is. Ha új orvosi tény áll elő a kezelés során, például újabb beavatkozásra van szükség, a beteget ezekről is tájékoztatni kell. Másrészt az érintett dönthet úgy is, hogy állapotáról, betegségéről nem kér további információkat, esetleg teljesen lemond a tájékoztatásról (ilyenkor jogában áll megnevezni azt a személyt, akit helyette tájékoztatnak). Előfordulhat ugyanis, hogy egyszerűen nem akarja tudni, mi vár rá, és erre nem is kötelezheti senki. (Nemcsak a pillanatnyilag fennálló betegségével kapcsolatban merülhet fel ez a kérdés, hanem jövőbeli kockázatokról is. Például genetikai tesztekkel kimutatható olyan súlyos, jelenleg gyógyíthatatlan betegségek kifejlődésének esélye, amelyek a vizsgálat időpontjában még nem járnak tünetekkel, esetleg csak évtizedekkel később várható a jelentkezésük. Az orvostudomány fejlődésével együtt nő tehát az "információ elutasításához való betegjog" jelentősége is.)
Hozzátartozók tájékoztatása
A beteget a tervezett kezelés, beavatkozás előtt megkérdezik arról is, hozzájárul-e ahhoz, hogy a hozzátartozóinak érdeklődésére a kórház tájékoztatást adjon. Hozzátartozónak számít a házastárs, élettárs, az egyenes ágbeli rokon (nagyszülő, gyerek, unoka), az oldalági rokon (testvér, unokatestvér, nagybácsi, nagynéni). A beteg dönthet úgy, hogy engedi a betegségéről való tájékoztatást, de úgy is, hogy az intézmény személyzete nem adhat felvilágosítást az állapotáról ezen rokonok valamelyikének vagy akár egyiküknek sem. Meg is nevezhet olyan hozzátartozót, akit egyáltalán nem kíván tájékoztatni.
Sajnos, a kórházakban dolgozók naponta tapasztalják, hogy életszerű ez a kérdés: sok esetben egy-egy nagybeteg ágyánál jönnek napvilágra évtizedes családi konfliktusok, a házastárs, az élettárs vagy örökösök között, amelyekkel a kórház nehezen tud mit kezdeni, és amelyek semmiképpen nem szolgálják a beteg gyógyulását. Ha azonban nincs ilyen kizáró intézkedés, a kórház nem tagadhatja meg a felvilágosítást a hozzátartozóktól. Legszerencsésebb persze, ha a család egyik tagja tartja a kapcsolatot a kezelőorvossal, és a többi aggódó rokon, barát őhozzá fordul, mert bizony az orvosok illetve az ápolók ideje sem végtelen, és a gyógyító munkától veszi el az időt és az energiát a hozzátartozók tájékoztatása. Ez a családtag lehet ugyanaz, akinek a megnevezésére az intézmény a nyilatkozatban kéri a beteget, "rendkívüli esemény bekövetkezésekor értesítendő" hozzátartozóként.
Egyéb érdeklődők
Van jelentősége a nyilatkozat azon pontjának is, amely arra kér választ, hozzájárul-e a beteg, hogy a hozzátartozóin kívül a kórház felvilágosítást adjon más érdeklődőknek az ő kórházi tartózkodásáról, egészségi állapotáról. Ezek az egyéb érdeklődők lehetnek például a beteg távolabbi rokonai, ismerősei, munkatársai is, céges kapcsolatai is, de ide tartozik például a sajtó nyilvánossága is. Könnyen belátható, hogy létezhet olyan élethelyzet, amikor súlyos érdekei fűződnek az érintettnek ahhoz, hogy állapotáról ne kerüljön ki információ. Így dönthet úgy is, hogy akár teljes "hírzárlatot" kér valaki.
Beleegyezés a kezelésbe
A beteg tájékoztatásán túl a tervezett kezeléshez illetve beavatkozáshoz a beteg (vagy döntésképtelensége esetén a legközelebbi hozzátartozója) hozzájárulására is szükség van. Kivétel, amikor halasztást nem tűrő, életmentő orvosi ellátásra, beavatkozásra van szükség, és a beteg nincs véleménynyilvánításra képes állapotban. Előfordult például, hogy azonosító iratok nélkül, eszméletlen állapotban hoztak be egy súlyos sérültet egy baleset helyszínéről: ez esetben az orvosok nyilván nem várhattak arra, hogy magához tér, aláírja a nyilatkozatot, vagy előkerül egy beleegyezésre jogosult hozzátartozó.
A törvény szerint a beleegyezés érvényes, ha önkéntes, megfelelő tájékoztatáson alapul, és megfelelő döntési képesség birtokában született. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a beteg egészségi állapotát és diagnózisát, a vizsgálati eredményeket, a javasolt orvosi beavatkozás lefolyását, kockázatait, előnyeit, a javasolt beavatkozás alternatíváit, azok kockázataival és előnyeivel, a javasolt beavatkozás elmaradásának következményeit, a gyógyulás, rehabilitáció várható lefolyását. A beteg a beleegyezést kisebb súlyú beavatkozások esetében szóban is megadhatja, műtéti eljárásoknál, orvosi kutatásban való részvételnél azonban írásbeli beleegyezést kell kérni. Már az általános (kórházi kezelésre vonatkozó) beleegyező nyilatkozat is kitér arra, hogy hozzájárul-e az illető szükség esetén vér- és vérkészítmények adásához - ennek elvi, vallási háttere is lehet. Műtét esetén hasonlóan nyilatkozni kell erről is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kezelés elutasítása
Ha a beteg megfelelő tájékoztatást kapott a javasolt kezelésről és döntési képessége birtokában van, akkor vissza is utasíthatja a kezelést és dönthet úgy is, hogy nem kíván tovább a kórházban maradni. Nyilatkoznia kell tehát arról is, hogy tisztában van vele: az általa esetleg elutasított kezelések elmaradásából származó következményekért saját magának kell vállalnia a felelősséget.
Titoktartás, adatkezelés
A beteg adatainak kezelése ma már többnyire számítógépes rendszerrel történik, így az adatkezelés során hozzáfér mindenki, akinek az intézményen belül jogosultsága van. Ezeket az adatokat bizalmasan kell kezelnie mindenkinek, aki a gyógyítása során kapcsolatba kerül vele, például egy oktatókórház esetében az orvostanhallgatóknak is. Az egészségügyi intézmények egymás között továbbadhatják a beteg adatait, ha erre a gyógykezelés érdekében szükség van, az egészségügyi hálózaton kívülre adatokat azonban csak a beteg hozzájárulásával továbbíthatnak. Nem kérik azonban a beteg hozzájárulását, ha az adattovábbítást más személy életének, testi épségének, egészségének védelme teszi szükségessé, és akkor sem, ha a saját egészségének érdekében az őt gondozó személlyel kell adatokat közölni.
Ez is érdekelhet
Forrás:
Társaság a Szabadságjogokért,
AEK Betegtájékoztató és beleegyező nyilatkozat
Legjobban: