Miért szenvedne, ha nem muszáj?
Aki eljutott a változókorba, magán is tapasztalhatja, amit addig csak idősebb nőrokonai panaszoltak: bizony, a hormonális változás kora, a klimax beköszönte sok apróbb-nagyobb kellemetlenséggel járhat. A teljesség igénye nélkül: hőhullámok, fokozott verejtékezés, fejfájás, migrénes tünetek, vizesedés, nem kívánt súlygyarapodás, inkontinencia, hangulati ingadozások, alvászavarok jelentkezhetnek, a menstruációs ciklus teljes felborulása és a szexuális életet is megnehezítő egyéb tünetek, például a hüvelyszárazság mellett.
Nagy hiba lenne azonban mindezt egy rezignált "ez van" típusú vállrándítással elintézni, hiszen egyáltalán nem szükségszerű az elkövetkező éveket ennyi kellemetlenséggel nehezítve megélni. A felsorolt jelenségek jó része sikeresen enyhíthető, sőt megszüntethető szakszerű segítséggel, így mindenképpen ajánlatos felkeresni a nőgyógyász szakorvost.
Leselkedő veszélyek
Sokan - különösen azok a szerencsések, akiknek fiatalabb korukban csak a fogamzásgátlás, a terhességgondozás és a gyermekeik születése kapcsán volt kapcsolatuk a nőgyógyászattal -, azt gondolják, hogy túl a termékeny életszakaszon már nincs szükség rendszeres nőgyógyászati vizsgálatra. Ez súlyos tévedés! Semminek nincs vége, sem a nőiségük, a szerelmi együttlétre való képességük, a testi-lelki örömök iránti vágyuk, sem az egészségük megőrzésének igénye nem múlik el az életük derekán. Ráadásul a hormonális változások olyan testi-lelki átalakulásokkal járhatnak, amelyek fokozottabban igénylik a szakszerű ellenőrzést.
Több olyan lappangó betegség is megjelenhet, amelyet a korábbi hormonális működés még egyensúlyban tartott, így ebben az életszakaszban gyakoribb a cukorbetegség, felerősödhetnek az ízületi panaszok, a csontritkulás, az immunrendszeri gondok, emésztőrendszeri problémák is. A nőgyógyászati betegségek, szervi elváltozások előfordulása pedig ugrásszerűen nő a változókorban járó nők között. A menstruációs ciklus felborulása természetesen lehet a folyamatból következő, átmeneti, élettani jelenség, de orvosi kontroll nélkül elfogadni annak súlyos hiba lenne. A rendellenes (túl bő, túl hosszú, alvadt csomókban távozó, görcsökkel járó) vérzések mögött ugyanis többféle betegség állhat, például a méhnyak, a méhtest és a petefészkek jóindulatú daganata, de akár rosszindulatú elváltozása, rákja is.
Menjen el rákszűrésre!
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a vizsgálatok, szűrések fontosságát a változókorban. Több olyan, veszélyes, a halálozási statisztikák előkelő helyén szereplő daganatos betegség van, amelyek előfordulása jelentősen megnő az életkor előrehaladtával. Így például az emlőrák veszélyével sokkal inkább kell számolni a 45 év feletti nőknek. Semmiképpen ne hagyják ki tehát a rendszeres emlőrákszűrést: a havonta elvégzett önvizsgálat és az egyéb szűrést is tartalmazó nőgyógyászati konzultációk mellett legalább arra a mammográfiai vizsgálatra menjenek el, amelyre a 45 évet betöltött hölgyek kétévente ÁNTSZ-"behívót" kapnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A női ivarszervek daganatos elváltozásai is megszaporodnak a klimax idején: a méhnyak-, a méhtest-, illetve a petefészekrák veszélye a korábbi hormonális egyensúly felborulása miatt megnő. Ezért is fontos, hogy életkortól és nemi aktivitástól függetlenül minden nő legalább évente egyszer vegyen részt nőgyógyászati vizsgálaton, amelyen sor kerül a fizikális vizsgálaton kívül a méhnyálkahártya laboratóriumi elemzésére, és a női szervek ultrahangos képalkotó vizsgálatára egyaránt.
Legjobban: