Akármennyire is óvjuk egészségünket, szervezetünk öregedése ellen a tudomány jelenlegi állása szerint keveset tehetünk. Ha nem dohányzunk és kimondottan ügyelünk táplálkozásunkra is, illetve rendben van a koleszterinszintünk, a vérnyomásunk, a vércukorszintünk és a testsúlyunk, akkor is számolnunk kell azzal, hogy szív-érrendszerünk bizony öregszik, az öreg ketyegő pedig egyre kevéssé bírja a terhelést.
A szív is fárad
Mi történik mellkasunkban? A korral megvastagszik a bal szívkamra fala, mely felelős az egész test vérellátásáért. A szív ereje csökken, ez a változás megterhelésnél, lépcsőzésnél a legszembetűnőbb. Fokozatosan lassul a szívműködés is, illetve gyengül a szívizom összehúzódó képessége, egyre kisebb lesz a tartalékerő.
Mi zajlik az erekben?
Ahogy múlnak az évek, az ütőerek velünk öregszenek: megnyúlnak, faluk megvastagszik, merevvé válik, rugalmasságuk jelentős részét elvesztik. Az elasztikus rostok számának csökkenésével körkörös mészlerakódás is megfigyelhető az erek falában. Az erek így már nem tudnak rugalmasan tágulni, az általuk ellátott szervek vérellátásában zavar állhat be. A merev falú erek ráadásul könnyebben megrepedhetnek, gyakoribb a trombózis is.
A fokozott mechanikai igénybevétel (ilyen a korral járó, növekedő pulzusnyomás) sem marad következmények nélkül: az érfali simaizomzatban megfigyelhető a hipertrófia jelensége (sejtjei megnövekednek - nem számuk szaporodik), ennek következményeként pedig ugyanolyan mértékű nyomásfokozódására kisebb mértékben tágul, mint fiatalabb korunkban.
Az erek megvastagszanak, a belső keresztmetszet csökken – ez pedig előidézi, illetve fokozza az érelmeszesedés veszélyét. Ennek hosszú távú következménye lehet, hogy az ér végül elzáródik, és ez szívrohamot vagy agyvérzést (stroke) okozhat.
A maximális szívritmus, a pulzusszám csökken, ahogy egyre több évet számlálunk a naptárban, ám a veszélyt sokkal inkább a koszorúér-megbetegedések egyre nagyobb előfordulási gyakorisága jelenti.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az öregkor közeledtével - a főverőér rugalmasságának csökkenése következtében - magasabb lesz a szisztolés vérnyomás, azaz az első érték, amely akkor keletkezik, amikor a szív bal kamrája belöki a vért a főverőérbe és a nyomás hirtelen megemelkedik. A diasztolés, azaz a második vérnyomásérték inkább csökken.
Magas vérnyomás: éröregítő betegség?
Ugyanezek a jelenségek következnek be szervezetünkben magasvérnyomás-betegség (hipertónia) esetén is: mivel ez az artériás rendszer egészét érintő betegség, az érrendszerben az öregedéshez hasonló változásokat idéz elő. Megfelelő kezelése tehát elengedhetetlen, a vérnyomás kordában tartása ugyanis számos egyéb szövődménytől, például a szívrohamtól vagy a szélütéstől (stroke) is megóvhat bennünket.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy a vérnyomást csökkentő kezelések mérséklik ugyan a szövődmények kockázatát, de önmagukban nem elegendőek az artériás rendszer egészének védelmében! Az alapos kivizsgálást követő diagnózis és megfelelő gyógyszerek szedése mellett a csökkent sótartalmú diéta, a testmozgás, a káros szenvedélyek elhagyása is jelentős rizikócsökkenést jelent a szív-érrendszeri betegségek kialakulására nézve.
Legjobban: