Törékeny egyensúly
Nagy lépés volt az emésztőrendszeri megbetegedésekkel szembeni harcban, amikor felismerték a kutatók, hogy a bélrendszerben megtelepedő baktériumtörzsek milyen nagy mértékben járulnak hozzá egészségünk fenntartásához.
Megtelepedésükhöz, a bélflóra egyensúlyi állapotának fenntartásához azonban megfelelő tápanyagokra van szükségük, és sajnos sok olyan hatás is éri őket a modern életvitelünk miatt, amelyek tönkretehetik őket, felboríthatják a kényes egyensúlyt. Tudatos táplálkozással, egészséges életmóddal, a stressz kerülésével és prebiotikumok fogyasztásával segíthetjük a bélflóra egyensúlyának kialakulását és megőrzését.
A bélflórát is táplálni kell
Prebiotikumoknak hívják azokat a természetes tápanyagokat, melyek jellemzően a probiotikumok kizárólagos tápanyagai, így elősegítik azok elszaporodását, túlsúlyba kerülését. Ezek azok az anyagok, amelyek a bélflórában segítik a hasznos baktériumok szaporodását. Közülük leggyakoribbak az ún. oligoszacharidok, azon belül is kiemelkedő hatású az inulin, laktulóz, fructo-oligoszacharida és a galacto-oligoszacharida.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szerencsére ezek a vegyületek természetes "csomagolásban" is elérhetők: megtalálhatók többféle hüvelyesben, a zöld- és a sárgaborsóban, a babfélékben, az articsókában, a csicsóka- és cikóriagyökérben, a vörös- és fokhagymában, a póréhagymában, a zabpehelyben, a gyümölcsök közül például a banánban, ezen kívül sok van a tejben és az érett sajtokban is. A gyógynövények némelyike is tartalmaz prebiotikumokat, így például a mostanában közismertté lett aloe vera és cikória is hasonlóan jótékony hatású.
A prebiotikumokat mindenekelőtt azért tartjuk egyre fontosabbnak, mert segítik a "jó" baktériumok szaporodását (másik oldalról nézve gátolják a káros baktériumok térnyerését), ugyanakkor hozzájárulnak a különböző ásványi anyagok, így például a kalcium, a magnézium, a cink és a vas felszívódásához. A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer összetevők, melyekre nem hatnak a gyomor és bélrendszer felső szakaszának emésztőenzimei, éppen ezért változatlan formában képesek eljutni a vastagbélbe, s ott serkenteni a jótékony hatású baktériumok szaporodását, segítenek az egyensúly megteremtésében. A vastagbélben fermentálódnak, és tápanyagul szolgálnak a bifidobaktériumoknak és lactobacillusoknak, a rövid láncú zsírsavak felszabadulását eredményezik, melyek a bélsejtek számára energiaforrást jelentenek.
Mindennapos fogyasztásuk azonban nemcsak a bélflóra helyreállításában, de az immunrendszer erősítésében is nagy segítséget jelent.
Az anyatej is prebiotikus tápanyag
Az anyatejjel való táplálás előnyeit ma már egyre inkább elismerik. A kedvező tulajdonságai között felfigyeltek az anyatejnek a bélflórára gyakorolt hatására, amelynek kialakításában, az anyatejben lévő nagy mennyiségű prebiotikumnak, az oligoszacharidoknak jelentős szerepe van.
A bifidogén túlsúlynak számos kedvező hatást tulajdonítanak, gyomor-bél rendszeri megbetegedésekben (hasmenés, colitis ulcerosa, Crohn betegség), kardiovaszkuláris betegségek és daganatos betegségek prevenciójában, a csontanyagcserére és az immunrendszerre gyakorolt hatásában. Kutatók vizsgálták az allergiás megbetegedések és a bélflóra összetételének kapcsolatát is. Björksten megállapította, hogy az anyatejes csecsemőkben a bifidus flóra nagyobb számban telepedett meg, mint a tápszeres csecsemőkben, és a korai bifidogén túlsúly együtt járt az atópiás betegségek megjelenésének csökkenésével. A probiotikumok megtelepedésének elősegítése az anyatejjel táplált gyermekekben összefügg az anyatej oligoszacharidáinak prebiotikus tulajdonságával. A prebiotikumok kedvező hatásával kapcsolatosan szintén vizsgálatok sora áll rendelkezésre.
Ez is érdekelhet
Meggyőződhettek például a jó tulajdonságairól, amikor a természetes anyagokból előállított prebiotikus anyagokkal egészítettek ki csecsemőtápszert, majd megvizsgálva az ezzel táplált csecsemők béltartalmát, az anyatejes babákéra hasonlító bélflórát, probiotikum tartalmat találtak.
Legjobban: