Csakhogy a sikergyereket nem tudják a szülei hazacsábítani… – Hiába magyarázza az osztályfőnököm, hogy menjek vissza apámékhoz, nem megyek! – mondja elszántan. Kérdezni sem kell, dől belőle a szó.
- A legutolsó családi botrány estéjén, amikor anyám és apám megint üvöltözött egymással, és úgy csapkodták az ajtókat, hogy azt hittem, kiszakad az összes, szépen összepakoltam az iskolai cuccaimat meg néhány ruhámat, és kibuszoztam a nagyihoz. Ő a világ végén, „Rákosborzasztón” lakik. Este tíz körül csöngettem be hozzá, és megkérdeztem tőle: befogadsz? Ő nem faggatott, csak átölelt, vacsorát adott, megágyazott, és azóta vele élek. Már két hónapja. Egy órával korában kell kelnem reggelente, hogy beérjek a belvárosba, mert ott a gimi, de nem baj. Most jó nekem! Végre-valahára alszom éjszakánként, és nem a szüleim ordítozását hallgatom.
Ákos a "papírforma" szerint a jól eleresztett, értelmiségi gyerekek közé tartozik. Ügyvéd apa, könyvelő anya, tágas belvárosi lakás, külföldi nyaralások, jelentős zsebpénz. Csakhogy a szülei amolyan se veled, se nélküled kapcsolatban élnek évek óta. Az apa gyakran eltűnik néhány hónapra, de aztán visszatér. Amikor a fiú kicsi volt, általában azt mondták, hogy apa elutazott a munkája miatt, majd tizenkét éves kora körül megszűnt a színház.
– Apád egy szemét kurvapecér, aki összefekszik, majd össze is költözik az útjába kerülő olcsó nőkkel! Elegem van, nem tűröm tovább! – ordította az anyja gyakran.
– Anyád idegbeteg, nem lehet vele élni! Attól mentsen meg az isten, hogy féltékeny nőt vegyél feleségül! - üvöltözte az apja.
Kisgyerekként hol az anyja pártjára állt, hol az apját sajnálta meg. Egyszer az anyja ölelte magához, és ígérte meg, hogy nem lesz több ordítozás otthon, máskor az apja vitte el sétálni, és győzte meg arról, hogy ezentúl minden rendben lesz. Aztán szép lassan csalódott mindkettőjükben, mert rájött, hogy az ígéretek ellenére sem változik semmi. Legfeljebb akkor alakítják az egymást szerető házaspárt, ha vendégek jönnek. - Ez a leggusztustalanabb – mondja tárgyilagosan. - Akinek békességben élnek a szülei, el sem tudja képzelni, hogy milyenek azok az esték, amikor anya és apa nyeli a whiskyt, közben kieresztik a gőzt. Eleinte csöndesen, hogy én ne halljam, aztán egyre nekivadultabban veszekednek.
Tavaly nyáron, egy botrányba fulladt balatoni nyaralás után kereste fel Ákos az apai nagymamáját, és mindent elmondott neki. A nagyi figyelmesen hallgatta, majd komolyan felelt. – Édes kisfiam, eddig sem tudtam beleavatkozni anyád és apád életébe, nem is akarok. Rosszat sem mondok róluk, mert sajnálom őket, de téged még jobban sajnállak. Ezért csak azt mondhatom, hogy az én ajtóm éjjel-nappal nyitva áll előtted...
Ez is érdekelhet
Honnan tud az osztályfőnök a fiú szökéséről? Természetesen Ákos szüleitől. Akik halálosan megsértődtek, és nagyon haragszanak a "hálátlan" kölyökre. Könyörögnek, fenyegetőznek, mindent megígérnek. Közben nem értik, sehogyan sem értik, hogy miként érezheti magát sokkal jobban a gyerekük egy "öreg, tanulatlan asszonynál", mint náluk.
