A vastagbél felépítése
A vastagbél fordított U betű alakban helyezkedik el a hasüregben. A vékonybél és a vastagbél találkozásánál első szakasza a vakbél, itt helyezkedik el az ebbe szájadzó féregnyúlvány (appendix). A vastagbél innen a has jobb oldalán fölfelé folytatja útját, - ez a felszálló vastagbél (colon ascendens). Folytatása a harántvastagbél, amely jobbról balra halad a rekeszizom alatt, majd ez folytatódik a has bal oldalán a leszálló vastagbélben (colon descendens). A vastagbél következő szakasza az S betűre emlékeztető formájáról elnevezett szigmabél, ami végbéli szakaszhoz kapcsolódik. A végbelet (rectum) a végbélnyílás (anus) zárja le, és ez vezet a külvilágba.
Az egyes bélszakaszokra jellemző daganatkeletkezési gyakoriság nagyjából a végbél felé haladva nő. Az esetek 30 %-ában a daganat a végbélben alakul ki, és a kolorektális rákok 75-80%-a a béltraktus utolsó fél méterén jelentkezik. Éppen ezért a daganatok mintegy fele jól tapintható vagy végbéltükrözéssel könnyen felfedezhető.
A betegség kockázata
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A rák kialakulásának kedveznek a krónikus bélgyulladások, különösen - ha hosszú éveken át fennállnak -, különböző emésztőrendszeri zavarok és a Crohn-betegség, amely 7-20-szorosára emeli a vastagbélrák kockázatát.
A fejlett országokban kimutathatóan több a vastagbélrákos megbetegedés, amit az itt fogyasztott ételek túlságosan alacsony rosttartalmával hoznak összefüggésbe. A rostok, ballasztanyagok az emésztés gyorsításával lerövidítik azt az időt, amit az emésztett táplálék - benne a karcinogén méreganyagokkal - a béltraktusban tölt. A rák kialakulásának tehát kedvez, ha a karcinogén komponensek sokáig érintkeznek a bélfallal.
A vastag- és végbéldaganatok túlnyomó többsége krónikus bélgyulladás vagy vastagbélpolip nyomán alakul ki. A polipnak nevezett rákmegelőző állapot idején felismert betegség még nagyon jó eséllyel gyógyítható, az elhanyagolt polipból kifejlődő rák viszont általában rosszabb prognózisú, mint az egyéb kialakulásúak.
A kolorektális rákok esetében egyértelműen kimutatható az örökletesség és a családi halmozódás kockázati tényező volta. Egyes kórképek bizonyos valószínűséggel elrákosodhatnak. Ilyen például a familiáris adenómás polipózis, amely a végbélrákok mindössze 1%-áért felelős, az ezért felelős domináns gén génvizsgálattal kimutatható. A vastagbélben számos kis polip megjelenésével jár.
A vastag- és végbélrák az idősebbek, 50 éves kor fölöttiek betegsége. 40 éves kor alatt ritka.
Tünetek
A székelési szokások megváltozásáról és hasfájásról a betegeknek alig több mint 10%-a számol be, valószínűleg ezek a tünetek nem olyan feltűnőek.
A leggyakoribb jellemző tünetek a hasmenés vagy éppen székrekedés - gyakran egymást váltva jelentkeznek -, továbbá az élénk színű, véres széklet, a hasgörcsök, puffadás, gyors, nem szándékos fogyás. A véres széklet az egyik legjellemzőbb tünet, ami származhat ugyan vérző aranyeres csomóktól is, nem szabad azonban pusztán ebben bízva kivizsgálás nélkül hagyni.
Szűrés és diagnózis
A vastagbél-rák az egyik legjobban szűrhető rákfajta, így 40-50 éves kor fölött, különösen azoknál, akik valamiért veszélyeztetettek, ajánlott.
A szűrés egy kérdőív kitöltéséből és három székletminta vizsgálatából áll. A mivel a vastagbél kóros elváltozásai egy bizonyos mérettartomány fölött gyakorta véreznek, a vérnyomok kimutatásával ezeket jól ki lehet szűrni. A szabad szemmel nem érzékelhető vérnyomokat immunkémiai eljárással mutatják ki. A pozitív teszteredmény nem ad felvilágosítást a vérzés eredetéről, az származhat jóindulatú elváltozásból is, de mindenképpen további vizsgálatokat indokol.
Ha daganatot találnak, az a legtöbb esetben az orvos számára tapintható, ezért fizikális vizsgálat is indokolt.
A diagnózishoz ma használt legpontosabb eredményt adó vizsgálat a kolonoszkópia (tükrözés), amelyet kombinálhatnak speciális kontrasztanyagos festéssel a szabad szemmel nem látható elváltozások megjelenítése céljából. A gyanús területekről a vizsgálat folyamán mindjárt szövetmintát is vesznek.
A diagnózis pontosításához és a betegség stádiumának meghatározásához hasi ultrahangot, CT-t, MRI-t, röntgent használnak. A vérvizsgálat az ún. tumormarkerek kimutatását szolgálja.
A tumor stádiumának megállapítása meghatározó a kezelés megválasztása és a gyógyulás kilátásainak szempontjából. A tumor prognózisát annak nagysága, a nyirokcsómók érintettségének, a képzett metasztázisok számának és elhelyezkedésének mérlegelésével, továbbá a daganat szövettani típusa - rosszindulatósága - alapján lehet megmondani.
A gyógyítás
A terápia általában a daganat kimetszése. Az érintett bélszakasztól és a tumor prognózisától függ, hogy mekkora bélszakaszt szükséges eltávolítani, hiszen a gazdag érellátású szakaszok utat biztosítanak az áttétek terjedéséhez, és az esetlegesen érintett nyirokcsomókat is el kell távolítani. A harántbélben képződött tumorok esetében például általában az egész vastagbelet célszerű eltávolítani, mivel ez a szakasz ér- és nyirokér-összeköttetésben áll a többi vastagbélrésszel.
Amennyiben a daganat és a végbél záró izomzata közt a kimetszés után több mint 8 cm-es bélszakasz maradhat, úgy a végbélnyílás megmenthető, ellenkező esetben mesterséges nyílást alakítanak ki.
A műtétet kemoterápiával és az érintett bélszakasztól függően sugárterápiával kombinálják, amelyek az esetleges áttétek ellen hivatottak hatni, illetve műtét előtt alkalmazva a tumor méretének csökkenését és jobb operálhatóságát kívánják elérni velük.
A kolonkarcinómánál - a jól hozzáférhető rektális daganattal ellentétben - általában a környező szövetek védelme miatt sugárterápiát nem alkalmaznak, hacsak nem hasfalhoz közeli tumorról van szó. A végbéldaganatnál viszont csak kivételes esetben, pl. korai stádiumban lévő daganatnál, érintetlen nyirokcsomók esetében tekintenek el a sugárterápiától. A sugárterápia rendszerint 5-7 héten át végzett kezelést jelent.
Az esetleges májáttéteket - ez a leggyakrabban, az esetek 75%-ában érintett szerv, a sikeresen operált betegek mintegy harmadánál mutatható ki - műtéttel, lézerterápiával távolítják el. A műtét és gyógyulás esélye nagyobb, ha a máj nagy része még érintetlen, illetve, ha az áttét csak az egyik lebenyre korlátozódik.
A daganat az eltávolítás helyén néha kiújulhat, ez ritkább, mint a metasztázis képződés.
Ez is érdekelhet
További információkért kattintson a www.daganatoserek.hu weboldalra.
Legjobban: