Az MRI felvételek kimutatták, hogy migrénes betegeknél a fájdalommal kapcsolatos felszíni szürkeállomány vékonyabb és kisebb, mint a nem fejfájós egyéneknél. Mindazonáltal a felfedezés jelentősége nem világos, hiszen nem tudni, hogy az eltérés teszi-e fogékonyabbá az agyat a fájdalommal szemben, vagy a migrének hozzák létre a sajátos morfológiai jegyeket.
Az agykéreg méretének drámai növekedése a magzati fejlődés során zajlik le, azonban az élet során a vastagság változhat. Dr. Massimo Filippi és a San Raffaele Tudományos Intézet munkatársai felfedték, hogy a migrénhez sajátos agykéreg-elváltozások társulnak. Azonban különbség volt azoknál a migréneseknél, akiknél a roham alatt aura jelentkezett, és azoknál, akiknél aura nem szokott előfordulni.
Becslések szerint migrénes roham évente világszerte az emberek 11 százalékánál jelentkezik, a fő tünet tipikusan lüktető fejfájdalom, mely mellett a fény- és hangérzékenység, esetenként hányinger, hányás jelentkezik. Az aura az érzetek téves működésén alapul, tehát a fájdalom előtt furcsa fényjelenségek tűnnek fel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók következő lépésben migrénes gyermekek agyát szeretnék vizsgálni.
Legjobban: