Fájdalom

Ujjaink számos ok miatt megduzzadhatnak - szerencsére nem mindig komoly betegség áll a háttérben. Ám, ha a duzzanat mellé fájdalom is társul, akkor ne vegyük félvállról a problémát.

A láb a csontok, szalagok, izmok és inak bonyolult hálózata, így fájdalmát rengeteg különböző súlyos és kevésbé súlyos betegség okozhatja.

Kinek a felelőssége, ha a beteg hibás adatok miatt nem a neki megfelelő gyógyszert kapja? Az orvos, a gyógyszerész vagy a felhőszolgáltató? Jogász szakértő válaszol.

Sokan sokféle tünetük okának tekintik a magas vérnyomást, holott ez az állapot csak ritkán okoz kifejezett panaszt.

Sokan múló kellemetlenségnek tartják az ízületi fájdalmat, amely egyszer csak magától megszűnik. Ám ez nem így van: ha kezeletlenül marad, a gyulladásban lévő ízületek tartós és komoly mozgásszervi problémákat okozhatnak.

Vannak betegségek vagy éppen tünetek, amelyekről sokaknak kifejezetten kényelmetlen beszélni: ilyen például a fenékfájdalom, illetve a mögötte álló lehetséges okok. Ne szégyelljünk azonban tanácsot kérni, ha érintettek vagyunk, mert bizonyos esetekben komoly problémára hívhatja fel a figyelmet a panasz.

A hátfájás az egyik leggyakoribb panasz, amelynek hátterében számos ok állhat. Szerencsére többféle módszer segíthet, hogy enyhítsük a kínokat, sőt, a megelőzésért is sokat tehetünk.

Sokan már enyhébb hőemelkedés esetén is az orvosi szekrény felé nyúlnak, a legújabb ajánlások szerint azonban a lázcsillapítást semmiképpen sem érdemes elsietni. Mikor van szükség mégis a testhőmérsékletünk csökkentésére?

Bármennyire kellemetlen legyen is, a fájdalom sok esetben fontos szerepet játszik egészségünk megóvásában. A panasz számos formában jelentkezhet, de ami közös, hogy minden esetben szeretnénk tőle gyorsan és hatékonyan megszabadulni.

Senki sem szeret fájdalmat érezni, pedig testünk ilyen jellegű figyelmeztetése sok esetben nagyon hasznos. Bizonyos helyzetekben akár az életünket is megmentheti.

Az okok egy kis izomhúzódástól komolyabb betegségekig terjedhetnek.

A lázcsillapítás sok ember számára még mindig "mumusnak" számít. Vagy mert félnek tőle, vagy mert a régi ajánlásokat követve rossz tapasztalatokat szereztek. De olyanok is vannak, akik nem igazán tudják, mikor és hogyan érdemes használni a lázcsillapító készítményeket, hogy azok valóban hatékonyan működhessenek. Mutatjuk a leggyakoribb tévhiteket és hibákat.

Azt gondolnánk, krónikus derék- és gerincfájdalommal többségében az idősebb korosztály küzd, ehhez képest a világ lakosságának egészségügyi állapotát bemutató tanulmányok szerint - a fejlődő országokat leszámítva - a derékfájdalom az, amely a legtöbbet ront az életminőségen. A reumatológus és a gyógytornász szerint is fontos a pontos diagnózis, hiszen a fájdalomcsillapítók csak egy ideig enyhítenek a panaszokon, a kiváltó okot nem szüntetik meg.

Legyen szó hirtelen belenyilalló, akut derékfájdalomról vagy tartósan kínzó érzésről, sokszor nem könnyű kideríteni, hogy pontosan mi is okozza a panaszt. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a diagnosztizálás legfontosabb lépéseire hívta fel a figyelmet.

A térdfájdalom nagyon gyakori probléma, és az életkort tekintve, minden korosztályt érinthet. Az idősebbeknél a térdben található porc kopása áll leggyakrabban a háttérben, a fiatalabbaknál pedig általában a bursitis, azaz a nyáktömlő-gyulladás okozza a kellemetlen panaszokat.

Jóllehet a migrénnel kapcsolatban folyamatosan bővülnek a tudományosan megalapozott ismereteink, mégis számos téves nézet kering, amelyek némelyike pusztán komolytalan, mások viszont akár ártalmasok is lehetnek.

A mozgásszervi fájdalmak enyhítésében remek szolgálatot tehetnek mind a hideg, mind a meleg hőhatások. Nem mindegy ugyanakkor, hogy milyen típusú panaszra melyik praktikát alkalmazzuk.

A migrén kínzóan lüktető, féloldalas fájdalom, a népesség 10 százalékát érinti. Teljesen meggyógyítani nem lehet, kezelni viszont igen.

A fejfájással az élete során szinte mindenki találkozik, ki ritkábban, ki gyakrabban. Ez a fajta fájdalom többféle formában is jelentkezhet, a leggyakoribb a tenziós fejfájás, amely körülbelül az emberek 78 százalékát érinti. A migrén már kevésbé gyakori, ugyanakkor nem is annyira ritka, mint sokan hiszik - körülbelül az emberek 15 százalékát érinti. Nem árt, ha meg tudjuk különböztetni a kettőt.

Sokan megfigyelhették már, hogy stresszesebb időszakokban jobban fáj a hátuk. A jelenség nem a véletlen műve, hiszen kutatások is igazolják, hogy a krónikus fájdalom és a stressz több szálon is összekapcsolódik.

Az évek múlásával nemcsak testünk működése változik meg, hanem az igényei is. Éppen ezért fontos tisztában lenni azzal, hogy a kor előrehaladtával milyen vitaminok, ásványi anyagok bevitelére kell fokozott figyelmet fordítanunk.

Amikor görcsöl a nyakunk, úgy érezhetjük, meg sem tudjuk mozdítani, sokan úgy írják le az érzést, mintha valamit helyre kellene pattintaniuk a nyakukban. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr a probléma lehetséges forrásait foglalta össze.