Teljesen érthető, hogy például 5 kilométer lefutása után megérdemelünk egy kis pihenést, ahogy az sem meglepő, ha egy egyszerű náthából vagy influenzából felépülve még hetekig fáradékonyak maradunk. Mint azonban arra Sarita Robinson, a Közép-Lancashire-i Egyetem és John Leach, a Portsmouthi Egyetem pszichológus kutatója a The Conversation által közölt közös cikkükben rámutattak, a fáradtság gyakran nem fizikai, hanem pszichológiai tényezőkből ered, így lehet akár stressz vagy szorongás következménye is. A járványhelyzet által kiváltott pszichológiai nyomással küzdve éppúgy kimerülünk, egy kis tudatossággal azonban sokat tehetünk a negatív hatások ellensúlyozása érdekében.
Az átállás fázisai
Legyen szó akár az egyetem elkezdéséről egy fiatal esetében, akár arról, hogy valaki egy új országba költözik, számos olyan élethelyzet adódhat, amikor jelentős változásokkal vagyunk kénytelenek szembe nézni. Ilyenkor szükség van egy átmeneti alkalmazkodási időszakra. Az átállás ugyanis nem megy egyik pillanatról a másikra, hanem egy több fázisra osztható folyamat eredményeként érhető el csupán. Az első hét rendszerint a korábban megszokott életviteltől való elszakadás jegyében zajlik, valamint a negyedik-ötödik nap környékén már új interakciókat is elkezdünk beépíteni a mindennapjainkba, így az élet is elkezd állandóbbá és kiszámíthatóbbá válni.
Lefordítva ezt a mostani szituációra, azt mondhatjuk, az emberek többsége a bezárkózás első néhány hetében lehangolt és félelmekkel teli , ijedt. Ez teljesen normális, az adaptáció egy állomása, éppen ezért nem is szükséges túlzottan aggódni miatta. Bátran nyugtathatjuk magunkat azzal a gondolattal, hogy ezek az érzések fokozatosan elhalványulnak, ezáltal hétről hétre jobban fogjuk érezni magunkat a bőrünkben. Az új körülményekhez való alkalmazkodást segítheti, ha naplót vezetünk. Írjuk le mindennap az aktuális érzéseinket, gondolatainkat, hogy aztán később visszaolvasva azokat lássuk a folyamatot, amint adaptálódunk a megváltozott élethelyzethez.
Ahhoz, hogy az életmódunk teljesen átálljon az új kerékvágásba, körülbelül három hónapra van szükség. Eközben viszont előfordulhat egy átmeneti periódus, amire oda kell figyelni. A változás kezdete után nagyjából három hét elteltével hirtelen melankóliarohamok törhetnek az emberre, aminek következtében sokat romolhat a hangulata. A jelen helyzetben ennek hátterében az a változás áll, hogy a bezártság a kezdeti újszerűségből egy folyamatos, permanens jelenségbe megy át. A jó hír viszont, hogy amint ez a fázis elmúlik, jellemzően már nem is tér vissza a reménytelenség.
Építsük fel az életünket
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sokat tanulhatunk az energikusság megőrzésére vonatkozóan, ha megfigyeljük azokat, akiknek valamilyen túlélési szituációban kellett helytállniuk. Az apátia és motiválatlanság elkerülése érdekében fontos, hogy tiszta és egyértelmű rendszert adjunk a mindennapi életünknek. A rendszer segít, hogy megőrizzük az irányítást életünk felett. A cél, hogy ne alakuljanak olyan üresjáratok a napjainkban, amikor önkéntelenül is több figyelmet szentelnénk a bezártság tényére. Ez ugyanis egyenes út a fásultsághoz, közönyösséghez, azon keresztül pedig az alvásminőségre romlásához, illetve akár a személyes higiénia elhanyagolásához.
A jól meghatározott napi rutin előnyeit kiválóan szemlélteti egy több mint száz évvel ezelőtti történet. Sir Ernest Shackleton felfedező hajója, az Endurance 1915-ben csapdába került az Antarktisz megvastagodott jegén. A helyzetre válaszul a kapitány azonnal szigorú napi rutint határozott meg a legénység számára. Jól ismerte ugyanis egy korábbi expedíció történetét, amikor 1898 telén hasonló problémával szembesült ugyancsak az Antarktiszon az RV Belgica hajó és annak legénysége. Akkor a kapitány nem rendelt el semmilyen különösebb rendszert a napi teendőket illetően, a hajón dolgozók morálja pedig csakhamar zuhanni kezdett, különösen azok után, hogy elpusztult a hajó macskája, Nansen.
Ezt elkerülendő Shackleton kötelező étkezési időpontokat írt ki, egyben elrendelte, hogy vacsora után mindenki gyűljön össze a tisztek étkezőjében egy kis társasági élet céljából. A lépés jól működött, a tervezett tevékenységek segítettek megelőzni a monotonitást, amely máskülönben könnyen felléphet, ha emberek egy kisebb csoportja hosszabb ideig össze van zárva valahol.
Bármennyire is jól eshet tehát, ha reggelente sokáig lustálkodunk az ágyban, igenis jobban járunk, ha egyértelmű és szigorúan követendő struktúrát állítunk fel a napjainkra vonatkozóan. Szakítsunk időt társasági tevékenységekre, még akkor is, ha erre csupán az online térben van esetleg lehetőségünk.
A szorongás spirálja
A kimerültség egy másik nem fizikai oka a szorongás. A világjárvány érthetően bizonytalansággal, zavartsággal töltötte el az embereket, illetve sokakban félelmet keltett a kérdés, hogy vajon mi fog velük és szeretteikkel történni. Ezek az érzelmek mind-mind ronthatják az alvásminőséget, ami miatt aztán csak még fáradtabbá és szorongóbbá válunk. Egy ördögi körről van tehát szót, amit fontos mihamarabb megtörni. Ebben segítséget nyújthat a testmozgás . Legyen szó akár egy kis sétáról vagy valamilyen online edzésről, a lényeg, hogy fizikailag elfáradjunk. Ez hosszú távon javítani fogja az alvásminőséget, csökkentve ezáltal a kimerültséget.
Ugyanígy hasznos lehet továbbá a tervezés és világos célok meghatározása. Nyugodtan belőhetünk magunkban egy jövőbeli dátumot, arra számolva, hogy akkorra véget ér a kijárási korlátozás. Fontos azonban, hogy készen álljunk arra is, ha esetleg változtatnunk kell ezen a dátumon. Legyünk optimisták a jövőt illetően, legyenek vágyaink, céljaink, amelyek miatt érdemes a járványhelyzet végét várni, mert ez szintén hozzájárulhat a szorongás és kimerültség enyhítéséhez.
Forrás: theconversation.com
Gyerekrap, tánc és Playmobil - ilyen videókkal igyekszenek a legkisebb korosztályok számára elmagyarázni, mit jelent a mostani világjárvány. Részleteket az nlc.hu válogatásában olvashat.
Legjobban: