A legtöbb esetben valamilyen fizikai elváltozásról van szó, például a petevezető károsodásáról, endometriózisról, esetleg kismedencei összenövésekről – ezekkel a nőgyógyász foglalkozik. Amennyiben azonban hormonális okok állnak a meddőség hátterében, endokrinológus folytatja a kezelést, amelyről dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.
Testi elváltozások a női meddőség hátterében
Nagyon gyakori, hogy a női meddőség mögött a belső nemi szervek elváltozása áll, amelynek következtében mechanikai akadályok nehezítik meg a teherbeesés bizonyos folyamatait, így a tényleges megtermékenyülést vagy a beágyazódást. A hüvely, a méh és a petevezetők területén többféle veleszületett és szerzett rendellenesség is előfordulhat, legyen szó akár nem megfelelő kifejlődésről, akár alaki deformitásról. Ezek jelentős többsége kisebb-nagyobb műtéti beavatkozással általában hatékonyan kezelhető. Ide sorolható a többi között:
- a petevezető-károsodás vagy -elzáródás;
- az endometriózis;
- a méhfalon található fibroidok;
- a kismedencei összenövések.
Az ilyen jellegű problémákat nőgyógyász diagnosztizálja és kezeli, általában sebészi közreműködéssel.
Hormonális elváltozások a női meddőség hátterében
Rengeteg esetben előfordul, hogy a női meddőséget nem testi elváltozás okozza, hiszen nőgyógyászati tekintetben minden rendben van, mégsem érkezik a gyermekáldás. Ilyenkor érdemes endokrinológushoz fordulni, ugyanis a háttérben gyakran hormonális eredetű panaszok állnak. Az alábbiak a leggyakoribb hormonális okok a meddőség mögött.
Peteérési rendellenesség, elmaradó peteérés
Sok esetben húzódik meg a meddőség mögött peteérési rendellenesség, ugyanis a hormonális rendszer csekély mértékű problémája is képes negatív hatást gyakorolni ezekre a folyamatokra. Ha a ciklus bármelyik periódusa akadozni kezd, akkor könnyen lehet, hogy a pete nem érik be. Gondot jelenthet például a cukorbetegség, valamint annak előszobája, az inzulinrezisztencia, amelyek egyaránt jelentősen befolyásolják a petefészek működését. A stressz, a nem megfelelő életmód, a sérülések, a túlzásba vitt fizikai aktivitás, az éhezés és daganatos megbetegedések is gátolhatják a peteérést, ahogyan számos más ok.
Túlzott prolaktintermelés
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amennyiben a szervezetben megnövekszik a prolaktin hormon mennyisége, az szintén gondot okozhat a gyermekvállalásban. Ez a hormon a többi között képes arra, hogy beindítsa és növelje az anyatej termelődésének mértékét. A prolaktin szintje több okból is megemelkedhet a szervezeten belül. Néhány esetben daganatos elváltozások állnak a háttérben, de bizonyos gyógyszerek is képesek akár tartósan befolyásolni ezt az értéket. A túltermelődés általában határozott tüneteket produkál, így például, ha egy nőnél sem terhesség, sem szoptatás nem áll fenn, mégis beindul a tejtermelés, akkor az minden esetben magas prolaktinszintet jelez a szervezeten belül, amely akadályozza a teherbeesést.
PCOS
A PCOS, vagyis policisztás ovárium szindróma egy összetett kórkép, amelynél gyakran megfigyelhető az ösztrogén-progeszteron egyensúly felborulása, amely negatív hatást gyakorol az ovulációra. Az elváltozás hatására a petefészek belső felületén több kis ciszta keletkezik, melyek befolyásolják a peteérést, így ha a kísérőjelenségek nem is tűnnek fel, valójában peteérés ilyen esetekben már nem történik, vagyis a megtermékenyítés egyik fontos összetevője kiesik a sorból. A peteérési problémák mellett a szindróma rendszerint negatív hatást gyakorol a cukoranyagcserére is, miközben egy ördögi körbe kerülve a betegek gyakran túlsúlyosak, a hormonális változások miatt pedig erős szőrzet jelenik meg rajtuk. A PCOS kezelhető betegség, általában hormonkezeléssel és életmódváltással, ritkán sebészeti beavatkozással a tünetek jelentősen csökkenthetők, akár megszüntethetők.
Korai menopauza
Vannak olyan nők, akik sokszor ismeretlen okokból kifolyólag, de korai menopauzától szenvednek. A betegség lényege, hogy az érintett 40 éves kora előtt beleesik a változókorba, azaz lassan elmarad, megszűnik a menstruáció, valamint a peteérés is. Sok esetben nem derül fény arra, hogy a korai menopauza hátterében milyen okok állnak, de az immunbetegségek, a sugár- és kemoterápia, valamint a dohányzás határozottan ide sorolhatók. A kezelés nagyon összetett lehet, a nőgyógyásszal együttműködve történik, de az állapot nem minden esetben orvosolható.
Pajzsmirigybetegség
A pajzsmirigy betegsége szintén rossz hatást gyakorol a nők termékenységére. Mind az alulműködés, mind a túlműködés képes arra, hogy teljesen felborítsa a komplett menstruációs ciklust, összezavarja a hormonrendszert, végső soron pedig meddőséget alakítson ki.
Gondos kivizsgálás szükséges
Ez is érdekelhet
"A meddőség hátterének kivizsgálása sokszor hosszadalmas, többféle diagnosztikai és képalkotó vizsgálatot magában foglaló folyamat. Éppen ezért van nagy jelentősége már a kikérdezésnek is, hiszen tudnunk kell, állhat-e esetleg a probléma mögött valamilyen gyógyszermellékhatás, daganat vagy annak kezelése, Cushing-kór, cukorbetegség, vesebetegség, jelentős stressz vagy más pszichés tényező, esetleg akár egy olyan – látszólag nem kapcsolódó – ok, mint például a cöliákia, vagy közkeletű nevén a lisztérzékenység" – ismertette dr. Mutnéfalvy Zoltán. Hozzátette, amennyiben kiderül, hogy hormonális oka van a teherbeesés elmaradásának, ma már számos lehetőség van a helyzet megváltoztatására, a gyógyszeres kezelésektől a sebészeti megoldásokon keresztül az életmódorvoslásig és akár a mesterséges megtermékenyítésig.
Legjobban: