„A menstruáció a termékeny évek során és még azon túl is kritikus betekintést enged egy nő általános hogylétébe, éppúgy, ahogy a vérnyomás, a testhőmérséklet és a pulzus” – írja a The Conversation oldalán megjelent közös cikkében Evelina Sterling, az amerikai Kennesaw-i Állami Egyetem orvosszociológusa és Margaret Louisa Stubbs, a Chatham Egyetem nyugalmazott pszichológus professzora. Hozzáteszik, bár úgy tűnhet, hogy a menstruációs ciklus legfőbb funkciója a teherbeesés elősegítése, valójában ez még nem minden. A ciklus az általános egészségi állapot és jóllét sarokköve mind a termékeny évek alatt, mind a változókorban.
Mi történik a szervezetben?
A menstruációs ciklus azon változások folyamatát foglalja magában, amelyek célja, hogy hónapról hónapra felkészítsék a női szervezetet egy lehetséges terhességre. A ciklus a menstruáció első napjától kezdődik, és egészen a következő menstruáció első napjáig tart. A ciklus hossza átlagosan 28 nap, de e téren nagy különbségek lehetnek a nők között – így aztán 24 és 38 nap között jellemzően bármilyen ciklushossz egészségesnek tekinthető. Ennél rövidebb vagy hosszabb ciklussal viszont feltétlenül érdemes nőgyógyászhoz fordulni, mert fennáll a veszélye, hogy talán valamilyen kóros elváltozás áll a cikluszavar hátterében.
Változatosság ide vagy oda, a menstruációs folyamat minden nőnél ugyanolyan. Legalábbis abban a tekintetben, hogy a ciklus meghatározott hormonális változásokon és fiziológiai folyamatokon halad keresztül, amelyek alapján négy nagyobb szakaszra osztható fel.
- Menstruáció: ez a méhnyálkahártya leválásra, amely akkor történik, ha nem történt megtermékenyítés és beágyazódás, azaz nem alakult ki terhesség. A vérzés általában kettő-hát napig tart, de hónapról hónapra, illetve egy nő élete során is nagy változatosságot mutathat. A menstruáció során mintegy 60 milliliter vér távozik, még ha többnek is érződik. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos tampon vagy betét órák alatt telik meg, valamint nedvesedik át teljesen.
- Follikuláris fázis: a petefészkekben megindul a tüszőérés, amelyért a follikuluszstimuláló, avagy tüszőérlelő hormon (FSH) felelős.
- Ovuláció: a ciklus közepén a luteinizáló hormon (LH) hatására az érett petesejt kilökődik a petefészekből, lehetővé téve, hogy a szervezet készen álljon a megtermékenyítésre. Amennyiben pedig ez bekövetkezik, úgy elkezdődik a terhesség.
- Luteális fázis: az ovulációt követően a tüsző sárgatestté alakul, és progeszteront termelve támogatja a potenciális terhességet. Megtermékenyítés hiányában viszont a sárgatest fokozatosan elsorvad, hormontermelése megszűnik, aminek hatására csökken a méhnyálkahártya vérellátása, és megkezdődik a menstruáció.
A menstruációs ciklus mint árulkodó tünet
A szabályos menstruációs ciklus kiegyensúlyozott hormonszabályozást és jó reproduktív egészséget jelez. Emellett megfelelő csontsűrűséggel és szív- és érrendszeri állapottal, továbbá jó mentális egészséggel hozható összefüggésbe.
Ezzel szemben a cikluszavarok különféle problémákra hívhatják fel a figyelmet. Egyaránt intő jel lehet a ciklus hosszának vagy a menstruációs vérzés intenzitásának megváltozása, akárcsak egyéb panaszok a menstruáció során, mint az erős, fájdalmas alhasi görcsök (diszmenorrea), a mellek érzékenysége, a fáradtság és a hangulati levertség. A cikluszavarok a többi között policisztás ovárium szindróma (PCOS), petefészek-elégtelenség és endometriózis gyanúját kelthetik. Emellett kapcsolatba hozhatók lehetnek például csontritkulással, pajzsmirigybetegséggel vagy a szaporodószervek rendellenességeivel egyaránt. Mindezek pedig nemcsak a termékenységre lehetnek kihatással, de az általános életminőségre is.
Mint azt Sterling és Stubbs írja, az erős menstruációs vérzés sok esetben miómára, endometriózisra vagy különféle hormonrendszert érintő tumorokra utal. A menstruáció elmaradása (amenorrea) lehet a hormonális egyensúly felborulásának tünete, valamint életmódbeli tényezők is kiválthatják, legyen szó akár erős fizikai megterhelésről vagy étkezési zavarokról, mint az anorexia és a bulimia. Női élsportolóknál nem ritka például, hogy edzésprogramjuk következtében egyszerre jelentkezik egyfajta táplálkozási zavar, amenorrea és csontsűrűség-csökkenés. Ezek közül is általában a vérzés elmaradása az első tünet. Kezeletlenül pedig hosszú távon csontritkulás és meddőség is felléphet náluk szövődményként.
Ezért fontos a korai felvilágosítás
A legelső menstruáció átlagosan a lányok 12 éves kora körül jelentkezik, de előfordul, hogy akár már 8 éves korban kialakul, míg másoknál egészen későn, 16 éves korban kezdődik a ciklus. Önmagában a korán kezdődő menstruáció is lehet intő jel, hiszen az etnikai hovatartozás és társadalmi-gazdasági státusz mellett összefüggésbe hozható a gyermekkori elhízással is. Ezzel együtt napjainkban számottevően korábban kezdenek menstruálni a lányok, mint pár évtizeddel ezelőtt, aminek pontos oka egyelőre nem tisztázott a kutatók előtt sem.
Ez persze azt is magával vonja, hogy egyre fontosabbá válik a korán elkezdett felvilágosítás a témáról. A lányok későbbi életét nagyban meghatározza ugyanis, hogy mennyire tájékozottak saját testük működését illetően, valamint hogy miként viszonyulnak majd saját szexualitásukhoz. Semmiképpen sem szerencsés, ha már gyerekként negatív üzenetekkel találkoznak a menstruáció kapcsán. Kutatások igazolják, hogy azok a lányok, akik negatív érzéseket táplálnak saját testük iránt, beleértve azt is, hogy nem tudják komfortosan megélni a menstruációs ciklusukat, később bizonyos szexuális jellegű élethelyzetekben is nehezebben boldogulnak. E tekintetben riasztó eredmény, hogy egy tavalyi amerikai felmérés szerint a 14-24 éves lányok és nők többsége inkább venne be gyógyszert, hogy egyszer és mindenkorra megszűnjön a menstruációja, mintsem továbbra is meg kelljen élnie az egyébként egészséges ciklusát. „A korai orvosi és szülői beszélgetések a menstruációról segíthetnek leszámolni a negatív társadalmi attitűdökkel, így a megbélyegzéssel és a menstruációt övező kulturális tabukkal” – hangsúlyozza Sterling és Stubbs.
Ez is érdekelhet
Természetesen az információszerzés nem csupán kamaszkorig fontos. Elvégre a nők átlagosan 450-szer menstruálnak életük során. A területen zajló kutatások szerint a kor előrehaladtával már azelőtt felléphetnek a szervezetben hormonális változások, hogy a változókor hatásai megmutatkoznának a menstruáción – olykor már a 30-as, 40-es életévekben. Mindez kihatással lehet az alvásminőségre, hangulatra és sok minden egyébre, még inkább kiemelve a menstruációs egészségre való odafigyelés jelentőségét. „Kulcsfontosságú, hogy bárki, aki menstruál, törekedjen az ezzel kapcsolatos legalapvetőbb tények megismerésére egész életében. A cikluskövetés minden életkorban segíthet felismerni tüneti mintázatokat úgy fizikai, mint mentális oldalról. Ez különösen fontos azok számára, akik közelednek a menopauza felé, de még azt követően is. Éppen ezért, ha nőgyógyászhoz mész, ne félj kérdezni, vagy beszámolni bármilyen aggodalomra okot adó változásról” – tanácsolják a szakértők.
