A szívünknek az a dolga, hogy az életet fenntartó motorként működjön: percenként átlagosan hetvenszer húzódik össze, így pumpálja a vért és ezzel együtt az összes fontos anyagot minden egyes sejtünkbe. Ahhoz azonban, hogy ezt a munkát a lehető legtovább és a lehető legjobban elvégezhesse, egészségesnek kell maradnia.
Szívromboló kockázatok
Ijesztő adat, hogy Magyarországon nyolc percenként meghal valaki a szívét és érrendszerét érintő valamely betegség miatt. Ezekben a kóroknak a kialakulásban nagy szerepe van kockázati tényezőknek: ezek egy részét családi örökségként kapjuk, másrészt viszont az életmódunkkal függnek össze. Genetikai hajlamunk lehet arra, hogy magas vérnyomásunk emelkedett koleszterinszintünk, cukorbetegségünk alakuljon ki, de a túlsúly – ennek főleg veszélyesebb formája, a hasi elhízás is – is felmenőink öröksége lehet. Ugyanakkor mi is sok mindent megteszünk azért, hogy ereink állapota gyorsan romoljon. Egészségtelen, zsíros táplálkozás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás és a rendszeres mozgás mellőzése mind szívünk ellen hatnak. Mi történik ilyenkor az érben?
Zsíros erek
A kockázati tényezők hatására előbb-utóbb zsíros, meszes anyag rakódik le a verőerek falába: ez a plakk. Ez aztán az idő múlásával egyre vastagabb lesz, szűkíti az erek átmerőjét és a rugalmasságukat is csökkenti. Így a vér jóval nehezebben jut el szívizomba, illetve a létfontosságú szervekbe. Ennek a következménye az lesz, hogy megnő a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulásának kockázata. Mindehhez gyakran még magas vérnyomás is társul a szűkület miatt egyre nehezebbé váló pumpáló munka miatt, majd a tartós terhelés szívmegnagyobbodást is előidézhet. Ijesztő folyamat, de tehetünk ellene.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Változtassunk! Megéri
Az életmódváltás természetesen nem megy egyik napról a másikra, de odafigyeléssel, folyamatos, megtervezett változtatással egyre közelebb kerülünk a célhoz. Az egészséges ételek, a káros szenvedélyek csökkentése, illetve elhagyása mellett nagyon fontos szerep jut a fizikai aktivitásnak.
Ha naponta legalább félórát mozgunk, a szívinfarktus, az agyvérzés, a magas vérnyomás kockázatának csökkentésében nagyot léphetünk előre.
Vannak ajánlható mozgásformák - ilyen például a kocogás, a futás, a kerékpározás, az úszás -, amik nem csak testünket tartják karban, hanem a mindennapi stressz oldásban is nagyon jó hatásúak.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nem csak a betegségek megelőzésben fontos a mozgás: már kialakult probléma, akár egy szívinfarktus után is sokat segít a rehabilitációban. Természetesen ilyen esetben konzultáljunk kezelőorvosunkkal, milyen mozgásformát választhatunk.
Legjobban: