Van megoldás csontritkulásra Idős korban csökken a csonttömeg, gyakran kialakul csontritkulás. Az elmúlt évek gyógyszeripari fejlesztéseinek köszönhetően ma már föl lehet venni a küzdelmet ezzel a csontokat leépítő betegséggel. A felnőttkori csontszövet megfelelő szerkezetét, tartását a csontképzési és csontbontási folyamatok összehangolt működése biztosítja. Fiatalkorban a csont tömegét növelő, építő folyamatok vannak túlsúlyban, később az arány megfordul. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a csontszövet állománya 25?30 éves korig gyarapszik, majd tömege fogyni, gyengülni kezd. Az élettanilag normális csontvesztés ekkor mintegy évi 3?5 százalék. A csontok tömegének és mésztartalmának egyenes következménye a fokozott törékenység, a kóros és spontán törések kockázatának fokozódása. Ezeket megelőzendő a csontritkulást kezelni kell, ami ma már korszerű készítményekkel lehetséges. A klinikai vizsgálatok szerint a csontok tömegének javításában hasznosak lehetnek a flavonoidok és biszfoszfonátok is. Utóbbiak, illetve egyre korszerűbb, módosított származékaik gátolják a csontok lebontását végző osteoblaszt sejtek működését, csökkentik a csonttörések kockázatát. 
A gyógyszerek összetevői között szelektív ösztrogén-receptor modulátorok is találhatók, melyek alkalmazása azon alapul, hogy a csontokra és a lipid-anyagcserére is úgy hatnak, mint az ösztrogének, az emlőkben és a méh szövetében lévő ösztrogén-receptorokra azonban nincsenek hatással. Ezért van nevükben a szelektív jelző. Azért hatásosak, mert nőknél a csontritkulás a legtöbbször hormonális okokra, változókori vagy egyéb eredetű ösztrogénhiányra vezethető vissza. Az ösztrogénhiányhoz kötődő csontritkulás a menopauza idején nagyon felgyorsíthatja a csontvesztést. Esetenként szükség lehet a hasnyálmirigyben termelődő kalcitonin adagolására is, amely egy pajzsmirigyhormonon keresztül a csontbontó sejtek működésének gátlása révén a kalcium-anyagcserét befolyásolja. Sajnos a kalcitonin viszonylag gyorsan, két-három év alatt elveszíti hatékonyságát, ezért csak indokolt esetben alkalmazzák. Csontritkulásnál fontos néhány vitamin és nyomelem pótlása is. Ilyen a D-vitamin, amiből a felnőttek egy napra ajánlott dózisa 1500?2000 NE (nemzetközi egység). A szervezet napi kalciumszükséglete életkoronként eltérő. Átlagosan legalább 500?600 milligramm naponta, bizonyos állapotoknál ? például várandósság, szoptatás, eredendően kicsi csonttömeg ? azonban többre, 1000?1500 milligrammra is szükség van. A csontritkulás gyógyításához már napi 1,5 gramm kalcium javasolt. Mellette 600 milligramm magnézium, 25-50 milligramm mangán bevitele is ajánlott. Emellett a szervezet kiegyensúlyozott kalciumháztartásához és csont-anyagcseréjéhez fontos ásványi anyag a fluorid, a magnézium, a réz, a mangán, a stroncium is. A B6-vitamin szintén szükséges az egészséges csont- és porcállomány megőrzéséhez, a törések gyors gyógyulásához. A C-vitamin hiánya a csontok kollagén állományát károsítja, ezért ebből a vitaminból napi 500 milligramm bevitele javasolt. A csontanyagcseréhez nélkülözhetetlen még a K-vitamin és a folsav is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: