Okosgyógyszer

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete üdvözölte, hogy a jövő évi költségvetés tervezetében emelkedett a gyógyszertámogatásra fordított forrás, megjegyezte azonban, hogy még mindig elmarad a V4-ek átlagától.

Az olyan jellegű népegészségügyi szűrővizsgálatok mellett, mint amilyen a méhnyakrák-szűrés vagy a mammográfia, érdemes egyéb területekre is figyelmet fordítani.

Az innovatív onkológiai gyógyszerek befogadási ideje az ártámogatásba Magyarországon rendkívül hosszú. Ezt még a közbeszerzések bürokratikus eljárása is tetézi, ami további hosszú hónapokig tart. Pedig a legújabb gyógyszerek alkalmazása jelentősen hozzájárulna a születéskor várható élettartam növeléséhez, amelyben Magyarország sereghajtó Európában.

Úgy tűnik, egyes gyereknek hatékony védelmi rendszere lehet az AIDS ellen, a kutatók pedig bíznak abban, hogy az ennek okát kereső vizsgálatok segítséget jelenthetnek más fertőzöttek kezelésénél is. Az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, hogy az immunrendszer gyógyszerekkel történő erősítése helyett célravezetőbb lehet épp az ellenkező hatás elérése.

Egy évtizeddel nőtt a várható élettartam a világon 35 év alatt, amiben egyebek mellett az AIDS jobb kezelhetősége is közrejátszik ? derül ki abból a tanulmányból, amelyet nemrég publikáltak a The Lancet című tudományos folyóiratban. A kutatáshoz 1870 szakértő szolgáltatott adatokat a világ 127 országából, valamint régiójából.

Ugyan a kutatók türelemre intenek, nem kizárt, hogy egy brit férfi lehet hamarosan az első, akinek a szervezetéből sikerült eltüntetni a HIV-vírust. Az ezt eredményező terápiát ? amelynek lényege egy olyan vakcina, amely még lappangó állapotban teszi támadhatóvá a vírust ? eddig ötven érintetten próbálták ki, az eljárást pedig még javában tesztelik.

Már egy külön civil szervezet is foglalkozik a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) érintettjeivel, ami nagyon fontos, lévén a betegek megfelelő tájékoztatása rengeteget segíthet abban, hogy kezelésük és életminőségük megfelelő lehessen.

A COPD, vagy teljes nevén krónikus obstruktív tüdőbetegségbetegség észrevétlenül lopakodik be a betegek életébe, sokszor egészen későn, már szinte csak végstádiumban ismerik föl. Pedig korai diagnózisa kulcsfontosságú lenne, hiszen kezelési esélyei az idő előrehaladtával egyre romlanak.

A COPD, azaz a krónikus obstruktív tüdőbetegség világszerte 210 millió beteget érint, és a WHO becslése alapján 2030-ra a harmadik leggyakoribb halálok lesz a szívbetegség és a stroke mögött. Pedig a betegség, ha nem is gyógyítható, de már kezelhető.

A dohányzás nem csak a tüdőrák és a COPD veszélyét növeli, hanem számos daganattípus kockázatát is emeli. Ezek megelőzését mindenképp segíti az, ha valaki lemond erről a káros szenvedélyről. Ugyancsak kulcsfontosságú, hogy mindazok, akik rizikócsoportba tartoznak, eljárjanak szűrővizsgálatra ? még akkor is, ha a dohányzást már évekkel ezelőtt abbahagyták0.

Megdöbbentő adat, de évente egy kisvárosnyi ember hal meg dohányzás miatt Magyarországon. A cigarettázás okozta tragédiák elsősorban a középkorú, 40-50 éves embereket érintik, akik átlagosan húsz évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának a tüdő mellett a szív- és érrendszert is károsító szenvedélyüknek.

Hiába köztudott, hogy a dohányzás messze a legnagyobb rizikótényezője a tüdőráknak, a többség pusztán emiatt nem hagy föl ezzel a szenvedéllyel. Persze sokan küszködnek a leszokással, de arra már kevesebben figyelnek, hogy emellett szűrővizsgálatra is rendszeresen eljárnak. Ezen a területen hozhat nagy áttörést egy olyan új módszer, amely már nem röntgen vagy CT segítségével ismerné föl a daganatot, hanem a vér alapján jelezné annak jelenlétét.

A nőkért és a tudományért ösztöndíjjal idén kitüntetett Jeney Viktória felfedezése a koraszülött gyerekek agykárosodásának, fejlődési rendellenességek kialakulásának megelőzését is segítheti.

A diabétesszel nem könnyű együtt élni, de korántsem lehetetlen. A cukorbeteg egyesületek ebben komoly segítséget jelenthetnek, ugyanis támogatni tudják azt, hogy az érintettek tisztában legyenek a diabétesz jellegével, veszélyeivel, nem utolsó sorban pedig kezelésének fontosságával, lehetőségeivel.

A szemészeti betegségek, a diabéteszes neuropátia következtében kialakuló végtagproblémák és az azok miatt szükségessé vált amputáció, sőt még a rosszindulatú szájüregi daganatok kockázatát is növeli a cukorbetegség. A veszélyes szövődmények megelőzése miatt kulcsfontosságú lenne a betegség mihamarabbi felismerése és megfelelő kezelése.

Az Egészségügyi Világszervezet legújabb jelentése szerint világszerte 422 millióan szenvednek cukorbetegségben. Az érintettek rendszeres kezelésre szorulnának, mivel szervezetük nem termeli, vagy nem hasznosítja megfelelően az inzulin nevű hormont.

Ugyan a pszoriázis kellemetlen tünetei egyre jobban enyhíthetők, az érintetteknek alaposabban kell figyelniük egészségükre. Gyakrabban kell eljárniuk bizonyos szűrővizsgálatokra is, ha pedig problémát fedeznek fel náluk, figyelniük kell annak megfelelő kezelésére.

Elkészült az a nagyszabású kutatás, amely rámutat arra, hogy a pikkelysömörös betegek életében nem csak a panaszok, hanem az előítéletek kezelése is komoly kihívás. Az ugyanakkor jó hír, hogy a biológiai terápiák már ebben a betegségben is nagyban megkönnyítik a betegek életét.

Sokkal kevesebb gyógyszerrel kezelhető itthon az ADHD, mint Németországban vagy az Egyesült Királyságban, nálunk igazából a betegség sincs elismerve. Alternatív terápia azért már sokféle elérhető, az érintetteknek ezek is komoly segítséget jelentenek.

Angol kollégáikkal együtt olyan kulcsfontosságú gyulladásos szenzorokat azonosítottak az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársai, amelyek jelentős szerepet játszanak a stroke-ot követő idegrendszeri károsodás kialakulásában. Eredményük új utakat nyithat meg betegség kezelésében.

A sikeres prevenciónak és a javuló akut ellátásnak köszönhetően az elmúlt 3 évtizedben Magyarországon kevesebb mint felére csökkent a szélütésben elhunytak száma, ha pedig az emberek még tájékozottabbak lennének, tovább csökkenhetne ez az arány. Az ugyanis bizonyított, hogy a szív-és érrendszeri betegségek jelentős része korai felismerésnél jól gyógyítható, az akut esetek azonnali ellátással pedig jelentős arányban jól kezelhetők.

Alábecsülték a stroke és a szívroham kockázatát drámaian csökkentő koleszteringyógyszerek, a sztatinok hasznát és eltúlozták mellékhatásait. A friss tudományos eredmények szerint ezek a készítmények majdnem tízszer több embernél előzhetik meg a szív-és érrendszeri katasztrófákat, mint amennyinél mellékhatásokat okoznak.