A csontritkulás kezelésében nagy újdonság a biológiai terápia, amelynek területén az elkövetkezendő években komoly áttörés várható: több olyan új készítmény is megjelenhet, amely a csontépítést javítja, és olyan új biológiai hatóanyagok megjelenése is várható, amelyek a csontleépülést képesek féken tartani.
A krónikus betegek fele eltér el az orvosa által javasolt kezeléstől, a csontritkulásos pácienseknél pedig még rosszabb ez az arány: náluk csak 30 százalékos a terápiahűség, ami azt jelenti, hogy csak minden harmadik érintetett együttműködő. Pedig egy jól beállított kezeléssel a csonttörés kockázata már most is csökkenthető 50-60 százalékkal.
Egy természetes úton termelődő fehérje koncentrációjának növelése jelentősen csökkenti vagy megvédi a kísérleti egereket a gyulladásoktól. Az új felfedezésnek többek közt a reumatoid arthritis terápiájában is hozhat újdonságot, hiszen lehetőséget teremthet arra, hogy a gyulladásos betegségek elleni új gyógymódokat, illetve gyógyszereket fejlesszenek ki.
Reumatológiai betegséggel élni nem egyszerű, így van ez a reumatoid arthritissel, azaz a sokízületi gyulladással is. Ahhoz, hogy az érintettek a legjobb terápiát kaphassák, és ahhoz tartsák is magukat, nagyon fontos a megfelelő tájékoztatás. Többek közt ennek elősegítését is zászlajára tűzte egy hazai civil szervezet.
Magyar kutatók a világon elsőként azonosították egy korábban ismeretlen funkciójú enzim, a MASP-3 immunológiai szerepét. Az eredmények hozzájárulhatnak számos autoimmun kór, többek közt a vaksághoz vezető időskori makuladegeneráció terápiájának kifejlesztéséhez.
Egyre többen szenvednek szemszárazságtól olyanok is, akiknek nincs szervi problémájuk, egyszerűen csak számítógépes munkát végeznek. Náluk a monitor és a légkondicionálás együttes hatása száríthatja a szemet, az pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen műkönnyet használnak.
Az infarktus, a stroke és a perifériás keringési elégtelenség kockázata nem csak azoknál lehet magas, akik életmódjukkal tesznek is ezért, hanem azoknál is, akik genetikailag magas koleszterinszinttel élnek. A veleszületett adottság miatti rizikó egyedül gyógyszeresen csökkenthető, azzal lehet megelőzni a gyakran fiatal korban jelentkező tragédiákat. A nagy gond az, hogy a betegségről az érintettek sokszor nem is tudnak.
Természetesnek vesszük, hogy szívünk dobog, hogy működése igazából fel sem tűnik. Pedig ez a szerv nagyon bonyolult, nem véletlen, hogy ha baja lesz, nehéz meggyógyítani. De lássuk, melyek azok az érdekes tények, amelyeket nem tudunk testünk motorjáról.
Kutatók szerint lehetőség nyílhat arra, hogy már létező rákgyógyszerekkel kezelni lehessen azt az állapotot, amely a megnagyobbodott szívsejtek miatt vezethet szívrohamhoz vagy stroke-hoz. A University of Texas Southwestern orvosi központjának kutatói szerint a problémát okozó molekuláris folyamat hátterében a hiszton-deacetiláz enzim működése áll, így ennek...
Az emlékezés működési mechanizmusának feltárásáért három egymástól függetlenül dolgozó brit neurológusnak ítélték oda idén az idegtudomány legjelentősebb elismerését, az Agy díjat. Felfedezéseikkel ugyan nem lehet megakadályozni az Alzheimer-kór kialakulását, de elvezethetnek olyan gyógyszerek kifejlesztéséhez, amelyek csökkenthetik a memóriavesztést a betegség korai szakaszaiban.
Már vannak olyan klinikai vizsgálatok, amelyek az jelzik: előbb utóbb nem csak kezelhető, hanem gyógyítható is lehet az Alzheimer-kór. Bizakodásra az ad okot, hogy a kutatás első eredményei alapján van arra remény, hogy meg lehessen szüntetni a betegségre jellemző agyi fehérjelerakódásokat.
A becslések szerint 2050-re a mainál akár háromszor több, összesen mintegy 130-150 millió Alzheimeres beteg élhet a világon. A betegséget sajnos sokszor nem ismerik föl idejekorán, így a betegek nem tudják időben megkezdeni a terápiát sem. Pedig a megfelelő kezelés már most is nagyban javítja az életminőséget.
A kemoterápiát kiegészítő célzott immunterápia a limfóma agresszívebb típusainál legalább harmadával emeli a gyógyultak arányát. Emellett a korszerű patológiai és képalkotó diagnosztikai eljárások is hozzájárulnak ahhoz, hogy a betegek kezelése egyre eredményesebb legyen.
A limfóma komoly veszélyt jelent, de míg diagnózisa 20-30 évvel ezelőtt egyenlő volt a halálos ítélettel, addig ma már lényegesen több a gyógyult beteg. Ilyen Cseh Borbála is, aki felépülve betegtársai gyógyulását segítendő önkéntesként is tevékenykedik.
Az MTA és a Semmelweis Egyetem Bödör Csaba vezette Lendület Molekuláris Onkohematológiai Kutatócsoportjának részvételével új mutációs és lehetséges terápiás célpontot azonosítottak follikuláris limfómánál a londoni Barts Cancer Institute kutatói. Eredményeiket nem kisebb fórumon, mint a Nature Geneticsben közölték.
Egyáltalán nem egzotikus betegség a fertőző májgyulladás, ezt a számok is bizonyítják: itthon 2014-ben 1556, 2015-ben pedig 979 hepatitis A fertőzöttet regisztráltak. Tavaly a vírus két területi járvány esetében is étellel terjedt, egy ember pedig meg is halt miatta. Pedig az oltás teljes védelmet jelent ellene.
A hepatitis C mára gyógyítható betegséggé vált, hiszen aki a legkorszerűbb okosgyógyszereket kapja, az szinte biztosan felépül. Hatalmas előrelépést jelent mindez, lévén a korábbi készítmények csak az esetek 40-50 százalékában bizonyultak hatásosak.
Csak tavaly ősz óta érhető el szélesebb körben a hepatitis C legújabb terápiája, de máris közel ezer beteg gyógyult meg általa. Felépülésre persze még így is sokan várnak: a becslések szerint 50 ezer fertőzött élhet hazánkban, de érintettségéről csupán 50 százalékuk tud.
Ugyan még nincs olyan országos szűrőprogram, amely segít mihamarabb felismerni a hepatitis C fertőzést, de hamarosan lehet ilyen. Emellett a betegek is nagyobb eséllyel kaphatják meg a ma elérhető legjobb kezelést: azt amelyik 90 százaléknál jóval magasabb arányban eredményez teljes gyógyulást.
A korábban rettegett hepatitis C ma mára gyógyítható betegséggé vált, ehhez viszont fel kell ismerni ? ami nem olyan egyszerű, lévén a fertőző májgyulladásnak ez a fajtája már szinte csak végstádiumban okoz komolyabb tüneteket. Emiatt a szűrővizsgálatok nagyon fontosak: azoknak, akik bármilyen oknál fogva rizikócsoportba tartoznak, érdemes azt elvégeztetniük.
Északnyugat felől átmenetileg nagyobb területen megvastagszik a felhőzet, amely délutántól ugyanebből az irányból vékonyodni, szakadozni kezd. A legtöbb napsütés a Dunántúl délnyugati részén valószínű. Északkeleten néhol kis mennyiségű vegyes halmazállapotú csapadék előfordulhat. Estétől az Északi-középhegység tágabb környezetében egyre többfelé képződik köd. Az ország délnyugati kétharmadán kezdetben többfelé élénk, néhol erős déli, délnyugati szél késő délutánra, estére fokozatosan mérséklődik, miközben a nap folyamán az északi, északkeleti harmadban keletire fordul a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap az északi, északkeleti harmadban -1 és +4, másutt 5 és 13 fok között valószínű - délnyugaton számíthatunk a legmagasabb értékekre. Napközben egy hidegfront okozhat sokaknál kellemetlenségeket.
