Ahogy beköszönt a fűtési szezon, sok lakásban a kültéri és beltéri levegő közötti hőmérséklet-különbség miatt nagyon szárazzá válik a levegő. Főként az újabb épületekben, a modern nyílászárók mellett azonban az is előfordulhat, hogy a pártartalom túl magasra szökik egyes helyiségekben. Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy az amerikai környezetvédelmi ügynökség (EPA) egészségügyi szempontból a 30 és 50 százalék közötti relatív beltéri páratartalmat jelöli ki az ideális sávnak, hozzátéve, hogy a 60 százalékot semmiképpen ne haladja meg. A frissen mosott ruhák lakásban történő teregetése jelentősen befolyásolhatja ezt az értéket, különösen a hidegebb hónapokban, amikor ritkábban szellőztetünk.
Ha száraz a levegő, még hasznos is
Mindenekelőtt érdemes beszerezni otthonra egy higrométert, legyen az akár analóg, akár digitális. A készülék segítségével nyomon követhetjük a lakás beltéri páratartalmának alakulását, ezáltal észrevehetjük, ha szükség lenne párásításra, vagy éppen ellenkezőleg, ha túl nedves a levegő. A száraz levegő kapcsán érdemes megemlíteni, hogy egyaránt irritálhatja a nyálkahártyákat és a szemet, illetve kiszáríthatja a bőrt. Mindez számos kellemetlen panasz kiváltó oka lehet, beleértve például a viszketést, könnyezést, torokkaparást, köhögést és orrvérzést. Emellett a száraz levegő sok esetben ront az asztmások állapotán is.
Ilyen esetekben fontos tehát az óvatos párásítás, amelyhez többféle módszer is célravezető lehet. Elektromos párásítók mellett hosszú távon hasznos, ha mindig tartunk otthon vázában pár szál virágot, illetve a cserepes növények földjéből is párolog valamennyi nedvesség. Hasonló elv mentén az is segíthet, ha a lakás különböző pontjain vízzel töltött edényeket, például szépen dekorált díszkerámiákat helyezünk el. Ezeket akár a fűtőtestekre is tehetjük, hogy meggyorsítsuk a párolgást. Az esti zuhanyzást követően nyitva hagyhatjuk a fürdőszoba ajtaját, valamint főzés során is sok nedvesség szabadulhat fel. Végezetül ugye jó megoldás az is, ha bent teregetünk ki egy szárítóállványra, hiszen a mosott ruhákból a száradás során sok víz kerül a levegőbe.
Párából is megárt a sok
Lényeges azonban ügyelni arra, hogy ne essünk át a ló túloldalára. Ha ugyanis tartósan magasra szökik a beltéri páratartalom, az éppúgy káros lehet. Főleg akkor jelenthet ilyen jellegű gondot a ruhaszárítás, ha sokan élünk a háztartásban, gyakran és sokat kell mosnunk. Mint ugyanis arra a Manchesteri Egyetem egy korábbi közleményében felhívta a figyelmet, a szárítón, radiátorokon száradó ruhák hatására akár 30 százalékot is ugorhat az adott helyiség levegőjének páratartalma. Ilyenkor bizony előfordulhat, hogy a páratartalom bőven 60 százalék fölé szökik, aminek eredményeképpen a lakás legeldugottabb pontjain elszaporodhatnak a penészgombák. Ez allergiás panaszok forrásává válhat, de szintén súlyosbíthatja az asztmás tüneteket, valamint legyengült immunrendszerű betegeknél akár légúti fertőzést is okozhat.
A penészesedés mellett a háziporatkák megjelenésének is kedvez a kelleténél magasabb páratartalom. Ezek az apró ízeltlábúak elsősorban lehullott emberi hámsejtekkel táplálkoznak. Általában az ágyneműkben, szőnyegekben, bútorokban bújnak meg, kiirtásuk pedig közel sem egyszerű feladat. A legtöbb problémát az ürülékük jelenti, amely kiszáradva és parányi részecskékre porladva bekerül a lakás légterébe, majd onnan a légutakba. Az arra érzékenyek körében emiatt kellemetlen allergiások tünetek jelentkezhetnek, a szénanátha mellett akár ekcéma, csalánkiütés.
Ez is érdekelhet
A túlzott párásodás legjobb ellenszere ilyenkor, ha lehetőség szerint inkább kültéren, például az udvaron, teraszon, erkélyen teregetünk télen is. Amennyiben ez nem megoldható, úgy rendszeres szellőztetés révén szabadulhatunk meg sok nedvességtől, illetve érdemes lehet megfontolni egy páramentesítő vagy szellőztető készülék, berendezés beszerzését.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: