Természetesen több tényező is befolyásolja, hogy az emberek mennyire tudják melegen tartani lakásukat szükség esetén, beleértve a lakóépületek általános állapotát, a kültéri hőmérsékletet és az energiaárakat egyaránt. Az európai tagállamok között jelentős eltérések mutatkoznak ebben a tekintetben az Eurostat adatai szerint. Bulgáriában és Litvániában például a népesség közel negyede, 24 és 23 százaléka nem tud komfortos hőmérsékletet fenntartani otthonában, de Cipruson (19 százalék), Görögországban (18) és Portugáliában (16) is nagy gondot okoz, ha hidegebbre fordul az időjárás. A lista ellentétes végén olyan országok szerepelnek, mint Ausztria, Szlovénia, Svédország, Finnország és Svájc, ahol a lakosság érintett részének aránya a 2 százalékot sem éri el.
Fontos persze hangsúlyozni, hogy 2021-es adatokról van szó, amelyekben még értelemszerűen nem jelenik meg az utóbbi hónapokban Európa-szerte elszabaduló energiaválság és infláció hatása. Viszont így is közel 31 millió ember nem tudja melegen tartani lakhelyét a kontinensen a jelentés alapján. Magyarországon több mint félmillióan lehetnek ennyire szorult helyzetben, legalábbis két éve még a hazai népesség 5,4 százaléka küzdött fűtési gondokkal. Azóta pedig a tavaly nyáron bejelentett törvénymódosítások révén jelentősen emelkedett a háztartási energia ára mind a gáz, mind az áram tekintetében.
Az Eurostat statisztikáiból az is kiderül, hogy itthon az egyedül élő 65 év felettiek közel egytizede, 9,1 százaléka nem tud kellő melegről gondoskodni otthon. Azoknál a kétfős háztartásoknál, ahol legalább az egyik lakó 65 év feletti, 4,9 százalék a probléma érintettjeinek aránya. Mindkét adat jelentős emelkedést mutat egyébként az egy évvel korábbiakhoz képest, ahogy Magyarország általában véve is egyike azon néhány országnak, ahol 2020-ról 2021-re kisebb-nagyobb mértékben, de növekedett a lakásfűtési nehézségekkel küzdők száma – Görögországgal, Spanyolországgal, Máltával, Ausztriával, Romániával, Szlovákiával egyetemben.
Legjobban: