Hogyan szabaduljunk meg az űrhajós holttestétől? Mikor kapcsoljuk le a gépekről, ha reménytelen az állapota és fogyasztja a létfontosságú oxigént, amelyre a legénység egészséges tagjainak is égető szüksége lenne? Kell-e a NASA-nak DNS-vizsgálattal ellenőriznie, nincs-e valamilyen súlyos betegsége az űrhajós, ami egy több éves űrutazás idején fejlődik majd ki?
Ezeket a kérdéseket egyre gyakrabban teszik fel azok után, hogy az amerikai űrhivatal, a NASA 30 év múlva Marsra-szállást tervez, és a Naprendszeren kívül felfedezték a Föld "ikertestvérét", amelyet a tudósok a mélyűr-utazás egyik legfőbb célállomásának tekintenek.
A NASA tudósai külsős bioetikusok és orvos szakértők segítségével a következő években fogják kidolgozni a válaszokat a fenti kérdésekre.
"Az ember nem szívesen beszél ilyen kérdésekről, de megpróbáljuk kidolgozni azokat az etikai normákat, amelyek segítik majd az űrmissziók parancsnokait, hogy szükség esetén a legmegfelelőbb döntést hozhassák majd meg" - mondta Richard Williams, a NASA orvosi csoportjának vezetője.
Csak semmi szexet, kérem
Az egyik legforróbb kérdés a szex, hiszen a több éves űrutazásokra egészséges fiatal férfiakat és nőket küldenek majd. Ezt a problémát ennek ellenére meg sem említették a NASA tervezetében, amelyet az AP szerzett meg.
A szex tehát tabu a NASA számára. Richard Williams szerint ugyanis a szex nem egészségügyi, hanem magatartási kérdés, ezért azzal az űrhivatal egy másik részlege foglalkozik majd.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Erre pedig előbb-utóbb sort kell keríteni, figyelmeztet Paul Root Wolpe bioetikus, aki 2001 óta a NASA tanácsadója.
"A döntés megszületett arról, hogy koedukált missziókat küldenek az űrbe. A szexuális kérdésekről nyilván éles viták várhatók" - tette hozzá.
Heti 48 óra
A NASA tervezete több egészségügyi kérdéssel részletesen foglalkozik. Például azzal, hogy mekkora sugárzásnak lehet kitenni az űrhajósokat (legfeljebb akkorának, amely 3 százalékkal növeli a rákbetegség veszélyét), valamint azzal, hány órát dolgozhatnak hetente az űrben (maximum 48 órát).
Arról azonban egy szó sincs, mi történjen a szerencsétlenül járt űrhajós holttestével, illetve mikor kapcsolják le a betegeket a létfenntartó gépekről. Ezeknek a kérdéseknek az eldöntéséhez átfogó irányelv szükséges.
Gyorsan haza a Szojuzzal
Ha jelenleg egy űrhajós súlyosan megbetegedne vagy megsérülne a nemzetközi űrállomáson - ami még soha nem történt meg -, akkor egy orosz Szojuz űrhajó órákon belül visszahozhatná a Földre. Ez azonban lehetetlen lenne egy Mars-utazás során, amikor az űrhajó már több millió kilométerre eltávolodott a Földtől.
A legénység ráadásul nem kaphatna gyors instrukciókat az irányító központból sem, hiszen fél óra, mire a kérdést veszik a rádión, és újabb harminc perc, mire megérkezik a válasz.
Ez is érdekelhet
A NASA-nál még nem döntöttek arról sem, alá kell-e vetni a több hónapos Hold-misszióra vagy a Mars-utazásra indulókat bizonyos megelőző műtéteknek, például vakbélműtétnek, illetve, hogy rendelkezniük kell-e indulás előtt arról, hogy szükség esetén lekapcsolják-e őket az létfenntartó műszerekről.
Legjobban: