Első megállapításuk, hogy a gyermekvállalás nagyon költséges döntés. A szülés 1946-ban annyiba került, mint egy átlagember hatheti jövedelme, ami a felső középosztály anyáinak esetében az állam által nyújtott támogatás hússzorosa volt. De még a szegényebb rétegek körében is tízszeres szorzóval kellett számolni. Az ár tartalmazta a ruhákat, a bölcsőt és a többi babakelléket. Ma már az a tény, hogy a babák költségesek nem újdonság, de ez volt az első eset, hogy valaki összeadta ezeket a költségeket.
Az is kiderült, hogy a szülés nagyon fájdalmas – mégis, az anyák mindössze 20 százaléka kap fájdalomcsillapítót, állapították meg abban az időben, amikor már az aneszteziológia is majd száz évet tudhatott maga mögött, már Viktória királynő is így adott életet nyolcadik gyermekének. Csakhogy, a szegényebb rétegekből származó nők többsége nem kapott érzéstelenítést . Mikor ez az adat akkoriban megjelent, olyan haragot váltott ki, hogy törvényjavaslatot nyújtottak be, miszerint a szülés során a fájdalomcsillapítás alanyi jogon járjon. A törvényhozók végül elvetették a javaslatot, de azért lassan szerencsére megváltozott a helyzet.
Douglas 1946-ban azt is kiszámolta, milyen mértékű szennyezés éri a babák tüdejét, bár a szakértők addig is tisztában voltak vele, hogy rengeteg járványos betegség terjedhet a szennyezett levegővel, ami, mint utóbb kiderült, számos más egészségügyi probléma alapja lehet, és a helyzet korántsem javult.
Nem meglepő, de a tudós arra is rájött, hogy a szegénység nem tesz jót az egészségnek. Megállapította, hogy a szegény sorból származó gyerekeknél a halandóság sokkal nagyobb, mint gazdagabb kortársaik esetében, ráadásul a vizsgálatok kezdetén még sokkal gyakoribb volt az éhezés is, dacára a segélyeknek.
Michael Wadsworth, aki átvette Douglastől a stafétabotot, megfigyelte, hogy a 46-os babák között a szegények körében volt a legjellemzőbb az elhízás és a magas vérnyomás, pedig többnyire kisebb súllyal születtek, mint jómódú társaik. Wadsworth kutatásai rávilágítottak, milyen komoly szerepe van a gyerekkornak a későbbi egészségügyi problémák megjelenésében, és például, hogy a magas vérnyomás kialakulása már egészen kiskorban kezdetét veszi.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mikor az 1946-ban született nők elérték a változó kort , az orvosok természetesen ott voltak, hogy megvizsgálják őket. A legmeglepőbb, de 100 százalékos bizonyosságot nyert, hogy azoknál a nőknél, akik gyerekkorukban magas eredményeket értek el az intelligenciateszteken, később köszöntött be a menopauza. Ezért valószínűleg azok az agyi hormonok felelnek, amelyek a nők reprodukciós képességeit szabályozzák.
Mikor a tesztalanyok elérték az 53 éves kort, három dologra kérték őket: szorítsanak meg valamit a kezükkel amennyire csak tudják, álljanak fel minél gyorsabban egy székből és álljanak féllábon, behunyt szemekkel ameddig csak tudnak. 12 évvel később kiderült, hogy azok, akinek ezek a feladatok nehézséget okoztak, nagyobb valószínűséggel előbb hunytak el mint társaik.
A megfigyelés kezdete után 30 évvel a kutatók arra megállapításra jutottak, hogy az alacsonyabb társadalmi osztályba születettek sokkal rosszabbul teljesítettek ezen a három teszten.
Az idők során a kutatók 15 krónikus betegséget szedtek listába, a kóros elhízástól kezdve a magas vérnyomáson át a mentális problémákig . Amikor 2007 és 2011 között megvizsgálták az alanyokat, kiderült, hogy 85 százalékuk legalább egy listázott betegségen átesett, míg az átlag két különböző betegség volt.
Ez is érdekelhet
Forrás: techinsider.io
Legjobban: