A koleszterinszint csökkentésére használt sztatinok akár jótékony hatásúak is lehetnek az Alzheimer-kór megelőzése szempontjából - ez a vélemény erősödik a kutatók körében egy új, négyszázezer emberre kiterjedő felmérés nyomán. Ugyanakkor a sztatinok megítélése évek óta ellentmondásos, mellékhatásaik is lehetnek, ezért nemcsak a most megjelent új tanulmány szerzői, hanem a független szakértők is óvatosak.
18 millió ember szenved tőle
Tényleg kulcsfontosságúak a sztatinok az Alzheimer-kór megelőzésében? - teszi fel az amerikai sajtó a kérdést, miután publikáltak egy olyan statisztikai elemzést, amelyből az következne, hogy a sztatinok jótékony hatásúak lehetnek a betegséggel szemben. Tehát akit ilyen szerrel kezelnek, annak nagyobb az esélye az Alzheimer-kór elkerülésére. Minderről a CNN weboldala számolt be.
Aki persze ezek után úgy gondolja, hogy nyakra-főre szedné a sztatinokat, annak azért figyelmébe ajánljuk a HáziPatika.com korábbi cikkét e szerek mellékhatásairól. Egy kutatási eredmény szerint például a májkárosító hatás mellett veseproblémákat is okozhatnak ezek a szerek.
A sztatinok ismert koleszterincsökkentők, s minthogy széles körben alkalmazzák, viszonylag terjedelmes statisztikák állnak rendelkezésre róluk. Így követhető, hogy mi történik azokkal a személyekkel, akik hosszú időn át szednek sztatinokat. Most tehát nem egy biokémiai vagy orvosi laboratóriumban végzett kísérletről számolunk be, hanem egy olyan összegző tanulmányról, amely a meglévő statisztikákból igyekezett következtetéseket levonni.
Az Alzheimer-kór a leggyakoribb oka az időskori demenciának , és károsítja a memóriát, illetve a gondolkodási képességeket. Ez a hatodik vezető halálozási ok az USA-ban, a National Institute on Aging szerint (ez az öregedéssel foglalkozó amerikai országos intézet). Becslések szerint ötmillió amerikai szenved Alzheimer-kórban. Egy korábbi cikkünk szerint világszerte 18 millió embernél mutatták ki a betegséget.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az amerikai Alzheimer Társaság szerint van néhány dolog, amivel tehetünk azért, hogy kisebb eséllyel lépjen fel bennünk az Alzheimer-kór. Így a sok testmozgás, a tanulás, a dohányzás kerülése, a diabétesz krónikus állapotára jellemző tünetek csökkentése, a megfelelő mennyiségű alvás, a társadalmi beágyazottság (gyakori társas kapcsolatok), az új dolgok tanulása, mentális egészségünk karbantartása, egészséges diéta segíthet a prevencióban, megelőzésben.
Szintén a megelőzésben segíthet a mostani statisztikai összegzés. Az amerikai egészségügyi ellátórendszer, a Medicare adatbázisának tanulmányozása nyomán kutatók megállapították: a sztatinok összekapcsolhatók az Alzheimer előfordulásának kisebb kockázatával.
Mindehhez a sztatinok rendszeres használatára van szükség a tanulmány szerint, amelyet a JAMA Neurology közölt. A sztatinokat általában az alacsony sűrűségű lipoprotein, az LDL szintjének csökkentésére vetik be. Ez az LDL az úgynevezett "rossz koleszterin". Valójában ez az elnevezés megtévesztő, hiszen a szervezetnek erre az LDL-re is nagy szüksége van, és csak a túlzott szintje okoz problémát. Különösen a "jó koleszterin", vagyis a HDL és az LDL aránya fontos e szempontból. A sztatinok hatásmechanizmusa azon alapul, hogy megakadályozzák annak az enzimnek a keletkezését, amely a test LDL-termelésében részt vesz.
Segítenek az Alzheimer-kór megelőzésében
A sztatinok azonban most akár új szerepkörbe is kerülhetnek: bár hatásuk eltér a különböző embercsoportokban, mégis kimutatható a nagy adatbázisokból, hogy ezek a koleszterinszintet csökkentő szerek mérséklik az Alzheimer-kór bekövetkezésének valószínűségét is. A sztatinok nemcsak az etnikai származástól függően változó hatást gyakorolnak, hanem eltérő a férfiak és a nők esetében is az Alzheimer-prevenciós hatékonyságuk - közölte Julie Zissimopoulos, a Dél-kaliforniai Egyetem docense. Zissimopoulos a JAMA Neurology-ban megjelent tanulmány vezető szerzője is egyben.
A kaliforniai kutatók azt találták, hogy a nőknél valamivel jobban (15 százalékkal) csökkentette az Alzheimer kialakulásának esélyét a "sztatin-kúra". A férfiaknál ez az arány 12 százalék volt csupán. A spanyol ajkú (azaz latin-amerikai származású) férfiaknál viszont rendkívül magas volt a megelőző hatás: 29 százalékos. A kutatók hangsúlyozzák, hogy tanulmányuk nem ok-okozati kapcsolatot mutatott ki, és nem is laboratóriumi vizsgálatokon, kísérleteken alapult. Zissimopoulos kiemeli: továbbra sincs gyógyszer az Alzheimer kezelésére.
A most közölt tanulmány a Medicare négyszázezer sztatinnal kezelt személy adatait összesítette. (Egészen pontosan 399 979 emberét). A 65 éves és annál idősebb személyek adatait vették figyelembe a kutatók. E személyeket 2006 és 2008 között nem diagnosztizálták Alzheimer-kórral , miközben ebben az időszakban sztatint szedtek. Azt, hogy mindezek után bekövetkezett-e náluk az Alzheimer-kór, 2009-13 közötti adatok alapján elemezték. Zissimopoulosék megállapították: aki az átlagosnál nagyobb mennyiségű sztatint szedett, az tíz százalékkal kisebb eséllyel betegedett meg Alzheimer-kórban a rákövetkező öt év (2009-2013) során.
A fehér, az afrikai-amerikai és a spanyol ajkú nőkre elsősorban a szimvasztatin hatóanyagú szerek hatottak, akárcsak a spanyol ajkú és a fehér férfiakra. Az atorvasztatin hatóanyagú szerek a fehér, az afrikai-amerikai és a spanyol ajkú nőkre, illetve a spanyol ajkú férfiakra hatottak. A pravasztatin és a roszuvasztatin csak a fehér nőknél járt ilyen előnyös hatással.
Az afrikai-amerikai férfiak esetében a kutatók nem találtak statisztikailag szignifikáns összefüggést, mert az esetszám túl kicsi volt ehhez. A kutatók szerint mindegyik sztatinfajta csökkentette tehát az Alzheimer bekövetkezésének valószínűségét, de a minta alapján a szimvasztatin és az atorvasztatin jelentőségét emeli ki a CNN . E két hatóanyag ugyanis mind férfiakban, mind nőkben, és minden etnikai csoportban jótékony hatást fejtett ki.
E két szer úgynevezett lipofil (zsírban oldódó) vegyület, ami azt jelenti, hogy képes áthatolni a vér-agy-gáton (vagyis képes bejutni az agyba), ami az Alzheimer szempontjából kulcsfontosságú lehet a kutatók feltételezése szerint. A pravasztatin és a roszuvasztatin viszont hidrofil, azaz vízben oldódó, és nem képes átjutni a vér-agy-gáton, így ezek hatása valamivel kisebb (de még szintén pozitív volt).
Kártékony hatásokat is tulajdonítottak a sztatinoknak
Zissimopoulos szerint további kutatásokra lesz szükség, és elsősorban a különböző sztatinok eltérő hatásmechanizmusát kell majd tisztázni. A CNN más, a kutatásban részt nem vevő, független szakértőket idézve megállapítja: ez nem az első tanulmány, amely a sztatinok és az Alzheimer-kór közötti összefüggésre rávilágít, ugyanakkor mindeddig nem volt egyetértés a szakértők között a sztatinok jótékony hatását illetően.
A sztatinoknak ugyanis eddig kártékony hatásokat is tulajdonítottak a kutatók Dr. Ronald Petersen, a Mayo Klinika Alzheimer-kór Kutatóközpontjának igazgatója szerint. 2012-ben az amerikai gyógyszer-engedélyezési hatóság, az FDA megváltoztatta a sztatinok biztonságos adagolásának szintjét, miután felmerült, hogy visszanyerhető memóriavesztéshez és zavarodottsághoz vezethet az alkalmazásuk.
Egy 2008-as tanulmány pedig, amely a Neurology című folyóiratban jelent meg, nem talált statisztikai összefüggést a "sztatin-kúra" és az Alzheimer-kór előfordulása között. A mostani tanulmány viszont - a kutatásban részt nem vevő - Petersen szerint is ígéretes lehet.
A legújabb kutatás legfőbb eredménye - Rudolph Tanzi, a Massachusetts General Hospital, az egyik legtekintélyesebb amerikai kórház genetikával és öregedéssel foglalkozó kutatóbázisának igazgatója szerint - az, hogy ismét kiderült: ami jó a szívnek ( koleszterincsökkentés ), az jó az agynak is. Minthogy a hidrofil, azaz vízben oldódó sztatinok is jótékony hatásúak, így gyanítható, hogy nem az agy, hanem az egész test koleszterinszintje is összefügg az Alzheimer-kór kialakulásával.
Ez is érdekelhet
Ráadásul a sztatinok nemcsak a koleszterinszintet, hanem az "oxidatív stresszt" és a gyulladásokat is csökkentik. Tehát ha valakinek végeredményben egészségesebb a szíve és egészségesebb az érrendszere (a koleszterin az erekben lerakódva érelmeszesedést okoz), akkor mindenképpen egészségesebb életet élhet, és kisebb az esetében az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata is.
Legjobban: