Amikor a szív leáll, a test nem kapja meg a túléléshez szükséges oxigént és tápanyagokat. A szervek megduzzadnak, az érrendszer összeomlik, és a sejtek, a szervek építőelemei pusztulásnak indulnak. A sejtek halálát eddig gyorsnak és visszafordíthatatlannak hitték, de a Yale Orvosi Egyetem kutatói az egy órával az állatok halála után bekövetkezett károk egy részét orvosolni tudták – írja a BBC .
„Egyes sejtek működését regenerálni tudtuk számos szervben, amelyek elvben halottak voltak” – mondta Nenad Sestan professzor. „Ezek a sejtek órákon át működtek, amikor már elvileg nem tehették volna” – tette hozzá.
A kutatók 2019-ben már végeztek hasonló kísérletet disznóaggyal – most az OrganEx nevű eljárást az egész testre kiterjesztették. Az eljárás keretében művért alkalmaztak, amely eljuttatta az oxigént a testbe. Ez a készítmény nem csomósodik, így képes keringeni a disznó testében az összeomlott érrendszerben. A haldokló sejtekben folyó kémiai folyamatok megszakítására és az immunrendszer lecsillapítására egy tizenhárom összetevőből álló keveréket használtak; a folyadékot egy, a szívverést utánzó eszközzel szivattyúzták a testbe.
Figyelemre méltó és hihetetlenül fontos
A Nature című brit természettudományos folyóiratban publikált kutatáshoz mintegy száz disznót alkalmaztak. A kutatók mélyaltatásban leállították a disznók szívét, majd egy órával a haláluk után rákapcsolták őket az OrganEx rendszerre, és hat órán át kapták a helyreállító keveréket. Az altatást a kísérlet alatt végig alkalmazták.
Hat óra után a kutatók felboncolták a disznók több szervét, így a szívet, a májat és a vesét, és azt tapasztalták, hogy részben újraéledtek, egyes funkcióik helyreálltak. Helyreállt például a szív elektromos működése, egyes szívizomsejtek képesek voltak összehúzódni. A szerv ugyanakkor nem működött olyan szinten, mint a halál beállta előtt.
Zvonimir Vrselja kutató elmondta: sikerült bebizonyítaniuk, hogy molekuláris szinten kiválthatják a sejtregenerálódást. Egy bizonyos idő után a disznók feje és nyaka spontán mozogni kezdett, ami annak a jele is lehet, hogy bizonyos motorikus funkciók regenerálódtak (ennek bizonyítása ugyanakkor még további kutatásokat igényel). Emellett, mint a 2019. évi kutatásoknál, ismét bebizonyosodott, hogy az agyban is történik regenerálódás. Eszméletre, illetve ébrenlétre utaló agyhullámokat és elektromos működést viszont nem tapasztaltak.
A kutatók szerint jelentősen több kutatásra lesz még szükség ahhoz, hogy az eljárást emberekre adaptálva alkalmazhassák. Az eredeti cél egyelőre az átültetendő szervek élettartamának a meghosszabbítása, hogy eljuthassanak a rájuk váró páciensekig. Távolabbi cél, hogy minél több ember lehessen szervdonor a halála után, illetve, hogy kezelésre is alkalmazhassák az eljárást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Sam Parnia, a New York-i Egyetem sürgősségi és újraélesztési kutatási részlegének igazgatója "valóban figyelemre méltónak és hihetetlenül fontosnak" nevezte a kutatást. Parnia szerint az eljárás révén az orvosoknak is több idő állhat majd a rendelkezésükre azon betegek kezelésére, akiknél oxigénhiány miatt – fulladás vagy szívroham következtében állt be a klinikai halál.
Legjobban: