Nemcsak a vércukorszint-csökkentő antidiabetikus gyógyszerek vagy az érzelmi és mentális zavarok kezelésére használt pszichofarmakonok, de például a kortizonkészítmények is okozhatnak súlynövekedést. Ennek oka, hogy a testtömeg szabályozásában számos neurotranszmitter és hormon vesz részt, amelyekre a fent említett gyógyszerek is hatással vannak, így akaratlanul is éhségérzet alakulhat ki, de még úgy is hízáshoz vezethet, ha nem is eszünk semmit.
Mivel minden ember másképp reagál ezekre a készítményekre, érdemes az orvossal konzultálni róla, mielőtt felírja. A konkrét betegség leküzdése persze fontosabb, így ha már felírta, nem szabad abbahagyni a szedését azért, csak mert mellékhatásként láthatóan feljött ránk pár kiló, inkább újabb orvosi konzultáció után ellensúlyozzuk az adagolás szabályozásával, esetleg új gyógyszer felíratásával és persze egészséges táplálkozással.
Cukorbetegség
Az inzulin és a cukorbetegségre felírt tabletták gondoskodnak a sejtek jobb cukorfelvételéről. Ha a vércukorszint csökken, éhség- és szomjúságérzet alakulhat ki, ami kalóriabevitelre késztet, így a testtömeg nőhet, ami akár öt-tíz kilót is jelenthet. Orvossal konzultálva ilyen esetben is válthatunk egy másik készítményre, például az inzulinnal kombinálható, és szintén a cukorbetegséget gyógyító hatóanyag, a metforminra, ami alig befolyásolja a testsúlyt, és csökkenti az étvágyat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Béta-blokkolók
A magas vérnyomás enyhítésére gyártott készítmények csökkentik az anyagcserét, azaz korlátozzák a zsírégetést és fáradtságot okoznak, a lecsökkent aktivitás pedig néhány kiló pluszban jelentkezik a csípő környékén. Hacsak szívbetegség nem indokolja a szedését, érdemes orvoshoz fordulni valamilyen alternatíváért, például vérnyomáscsökkentő ( ACE-gátlók ) vagy vízhajtó (diuretikumok) gyógyszerekért. Azonban szívinfarktus után vagy koszorúér-betegség esetén továbbra is a béta-blokkolók a legjobbak.
Antidepresszánsok
A pszichotróp gyógyszerek (pl. neuroleptikumok vagy antidepresszánsok) szintén befolyásolják az anyagcserét, és növelik az étvágyat, de hogy mennyire, az függ a gyógyszer szedésének mennyiségétől és hatóanyagától. A hagyományos neuroleptikumoknál például kisebb az elhízás veszélye, mint az új, ún. atípusos antipszichotikumoknál, mint az olanzapin, a klozapin vagy a tioridazin. Ezek a gyógyszerek ugyanakkor idős korban azért is nagyon jók, mert mellékhatásként ritkábban lépnek fel nem kezelhető mozgási rendellenességek.
Az antidepresszánsok közül a legkorábban kifejlesztett ún. MAO-gátlók (monoaminoxidáz-gátlók) csak ritkán eredményeznek túlsúlyt, míg a triciklusos antidepresszánsok inkább növelik az étvágyat, akárcsak a szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI) és a lítium.
Kortizontartalmú gyógyszerek
Különösen a reumás betegségek, az asztma és a Crohn-betegség kezelésénél hatékonyak, de lassítják az anyagcserét, visszafogják a zsír- és cukorégetést. Elsősorban a nyak, a váll és az arc a hízás szempontjából veszélyeztetett területek. Aki tablettát szed, annak mindenképpen kell súlygyarapodással számolnia, ezért aki megteheti, gyakran inkább spray (asztma) vagy kenőcs (bőrbetegségek) formájában alkalmazza, és csak egy adott testfelületen.
Migrén elleni gyógyszerek
A pizotifen nevű hatóanyagnak például étvágygerjesztő hatása van, annyira, hogy tabletta formájában étvágyserkentőként is használják a gyógyászatban. Testsúlynövelő lehet még a flunarizin és a cinnarizin is.
Hormonok
Az ösztrogén és a progeszteron csak nagyobb adagban okoznak elhízást, de az ösztrogéntartalmú tabletták a szövetekben kifejtett vízvisszatartó hatásuk miatt enyhe súlygyarapodáshoz vezethetnek. Igaz ez a fogamzásgátló és hormonpótló szerekre is, de ha a dózis alacsony mard, a mellékhatás is elenyésző.
Forrás: Gesundheit.de
Legjobban: