Ma egy középkorú embernek körülbelül 80 év a várható élettartama. Ez kétszeres növekedés az 1800-as évekhez képest, amikor a fejlett ipari országokban csupán 45-50 esztendő volt az átlagéletkor . A mai gyerekek már 90-100 évvel számolhatnak a fejlett ipari országokban. De a 100-120 éves életkor elérése is teljesen realisztikusnak tűnik, legalább ilyen hosszú időtartam biztosan kódolva van a génjeinkben. Véleményem szerint nem kell újabb 200 évet várni, hogy akár újra megduplázódjon az ember várható élettartama - mondta el Vellai Tibor a Szabadföldnek.
Három évtizede folyik világszerte intenzív öregedéskutatás , ez idő alatt körülbelül 500 olyan evolúciósan konzervált gént azonosítottak, amely szerepet játszik az öregedési folyamat szabályozásában. Ha az ilyen géneket mutációval kiütik, a vizsgált élőlény élettartama jelentősen megnő. A legszélsőségesebb példa erre Cynthia Kenyon amerikai genetikus nevéhez fűződik, aki egy fonálféregfaj génjeinek manipulációjával öt-hatszorosával hosszabbította meg az állat élettartamát: a normális 10-12 nap helyett 60 napig éltek a mutánsok. Emberi viszonylatban ez az élettartam 500 évnek felelne meg.
Az öregedés lassításában a megoldás egyik kulcsa az autofágia lehet a jövőben. Oszumi Josinori japán professzor 2016-ban az orvosi-élettani Nobel-díjat éppen az autofágia területén elért eredményeiért érdemelte ki. A görög eredetű szóösszetétel sejtes önemésztést jelent. A sejt egyes komponensei, főleg a fehérjék idővel elfáradnak, elhasználódnak, és így képtelenek ellátni normális funkciójukat. Ezeket a feleslegessé vált, károsodott struktúrákat a sejt lebontja, alkotóelemeire szedi szét, majd ezekből új komponenseket állít elő. Valójában egy molekuláris körforgásról beszélünk, amely során az elhasználódott, régi, káros makromolekulák lebomlanak, és az így keletkezett alegységekből új makromolekulák készülnek.
Az autofágia gépezetének feladata, hogy megkülönböztesse a haszontalant a hasznostól, előbbit pedig újra hasznosítsa. Eközben energia szabadul fel, amelyet a sejt felhasználhat a felépítő folyamatokban, ezért nevezhetjük a folyamatot önemésztésnek. Az autofágia kapacitása az életkor előrehaladtával hanyatlik. Idős korban a molekuláris károsodások mértéke túlsúlyba kerül, megkopik a sejtek takarítási, öntisztító képessége.
Az öregedési folyamat egy evolúciós optimum eredményeként alakult ki, amely hasznosnak bizonyult populációs szinten, de előnytelen az egyed szintjén, hiszen végül a halálához vezet. Képzeljünk el egy nem öregedő, vagyis potenciálisan "halhatatlan" baktériumsejtet. Két nap alatt a kezdeti mikroszkopikus baktérium a Föld tömegével egyenértékű baktériumtömeget, biomasszát produkálna. Ha nincs öregedés és halál, azaz nincs korlátja az életnek, akkor pillanatok alatt kimerülnének a Föld véges forrásai. El kell fogadnunk tehát, bármilyen nehezünkre esik is, hogy az egyén öregedése és halála folyamatosan szaporodó, megújuló fajunk továbbélésének egyik záloga - mutatott rá Vellai Tibor a halál fontosságára.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: szabadfold.hu
Legjobban: