Napjainkban egyre nagyobb problémát okoz, 2050-re pedig a vezető halálokok egyike lehet az antibiotikum-rezisztencia , vagyis hogy a bakteriális kórokozók egyre ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a baktériumok gyakran multirezisztensek, azaz több antibiotikummal szemben is ellenállóak.
Becsapni a baktériumok védekezését
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az akadémia Szegedi Biológiai Központjának (MTA SZBK) közös programjában a Pál Csaba, Papp Balázs és Kondorosi Éva által vezetett kutatócsoportok feladata, hogy a rezisztencia kialakulását behatóan tanulmányozzák és kialakítsanak olyan törzseket, amelyek rezisztensek az antibiotikumokra . Ezt követően megvizsgálják, hogy az antibiotikum kombinációk milyen hatással vannak a rezisztenciára.
Az így nyert adatokra támaszkodva Martinek Tamás, Fülöp Ferenc, Tóth Gábor és Földesi Imre kutatócsoportja ezzel párhuzamosan új antimikrobiális anyagokat állít elő, amelyek megpróbálják "becsapni" a baktériumok védekező rendszereit, kivédve a rezisztenciát .
Újra hatékonyak lehetnek az antibiotikumok
A kutatók célja, hogy az eddigi hagyományos megközelítéssel szemben új módszert alkalmazzanak. A gyógyszerkutatás központjába a rezisztencia kialakulásának kontrollálása és kiküszöbölése kerül.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A szegedi egyetem munkatársainak kutatási stratégiája a rendszerbiológia és a szintetikus kémia-biológia eszköztárán alapszik. Az így létrejövő módszertan révén minőségileg is új hatóanyag-molekulákat tudnak kifejleszteni. Olyan kombinációs terápiákat dolgoznak ki a szegedi kutatók, amelyek több molekula egyidejű alkalmazásával a meglévő antibiotikumokat is újra hatékonnyá tehetik.
Legjobban: