A kormány Központi Katasztrófamegelőző Tanácsának szakértői bizottsága a héten erre a következtetésre jutott, miután elemezte egy 7,3 erősségű földrengés potenciális hatásait, a földrengésnek kitett metropoliszban.
Egy ekkora rengés után két órával körülbelül 817 000 ember találná magát mellékhelyiség nélkül, mivel a katasztrófa Tokió vízellátásának 46 százalékát elvágná. A központi Chiyoda kerületben, mely számos jelentős vállalat székhelyének, illetve kormányépületeknek, valamint az uralkodói palotának is otthont ad, négy és fél órát kellene várakozni a WC-használatra. "Az étel- és italhiányon kívül, a WC-hiány jelenti az egyik legnagyobb problémát a katasztrófákat követően" - mondta el Itsuki Nakabayashi, a bizottság vezetője.
A csoport tanácsa, hogy Tokió lakói mindig vigyenek magukkal zsebben elférő papírt, vagy műanyagtáskát szükséghelyzetekre, illetve hogy a cégek tartsanak hordozható toalettet készenlétben.
A vészhelyzetet tovább növelné, hogy a WC nélkül maradt emberek "végterméke" miatt fertőzésveszély és járvány alakulhatna ki. A kolera, a hastífusz és Hepatitis, szalmonella, coli baktérium, vérhas terjed például rossz higiénés körülmények között, széklettel fertőzött ivóvíz és a kézmosás elmaradása miatt.
A japán kormány szerint az elkövetkezendő évtizedekben reális esély van egy hetes körüli erősségű rengésnek, mely a fővárost érintené. Az áldozatok számát tizenegyezerre, az anyagi kárt 112 000 milliárd yenre becsülik.
A világ erősebb földrengéseinek 20 százaléka Japánt érinti. 1923-ban, a Nagy Kanto Földrengés alkalmával Tokió nagy része tönkrement, és 142 807 ember halt meg, vagy tűnt el a katasztrófa során.
Copyright AFP [2008] / Translation Medipress