Nagyon meglepte az orvosi Nobel-díj idei kitüntetettjeit a díj híre az elismerést odaítélő bizottság titkára, Thomas Perlmann szerint. A stockholmi Karolinska Intézetben hétfőn jelentették be, hogy az orvosi-élettani Nobel-díjat két amerikai és egy brit kutató, Harvey J. Alter, Charles M. Rice és Michael Houghton kapja idén a hepatitis C vírus felfedezéséért. Perlmann a bejelentést követően a két amerikai tudóssal folytatott telefonbeszélgetésről elmondta: mindketten "alig találták a szavakat, nagyon meglepődtek, rendkívül boldogok voltak, élmény volt velük beszélni, bár nem vették fel elsőre. Próbálkoznom kellett néhányszor, mire sikerült."
Alter: "Nem hiszed, hogy valaha megtörténik"
Alter a valaha volt legjobb ébresztőnek nevezte a Stockholmból érkező hívást, amelyet helyi idő szerint hajnali 4.45-kor kapott. Mint mondta, kétszer nem is vette fel a telefont, harmadszorra dühösen beleszólt, mérge azonban egy másodperc alatt elszállt. "Nem hiszed, hogy valaha megtörténik" - mondta a Nobel-díjról. "Ebben az őrült Covid-évben, amikor minden a feje tetejére állt, ez szép fordulat számomra" - mondta a tudós, aki 1988-ban verset is szerzett a hepatitis C azonosításához vezető hosszú útról. Ebben arról írt, hogy ha nem teszik közzé hamar az eredményeiket, kirúgják őket. Michael Houghtonról egy őt személyesen ismerő pályatársa, a Hannoveri Orvosi Egyetem professzora, Michael Manns azt mondta, már nem akart több díjat átvenni, hacsak nem jutalmazzák vele együtt az összes kollégáját. A Nobel-díjat azonban egyszerre legfeljebb hárman kaphatják meg. "Michael Houghton rendkívül tájékozott, megbízható, ápolja a barátságait, kapcsolatait."
Ezért jelentős a felfedezésük
Az indoklás szerint a három kutató eredményei döntő jelentőségűek voltak a vér útján terjedő májgyulladás (hepatitis) elleni küzdelemben. A hepatitis világszerte jelentős egészségi probléma, amely májzsugort és májrákot is okozhat. Alter, Rice és Houghton munkássága azonban lehetővé tette vírustesztek és gyógyszerek kifejlesztését, és ezáltal emberéletek millióinak megmentését. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint több mint 70 millió hepatitis C vírusfertőzött van, és évente négyszázezren halnak bele a fertőzés szövődményeibe.
John McLauchlan, a Glasgow-i Egyetem fertőző májgyulladással foglalkozó professzora szerint a három díjazott úttörő eredményeket ért el, felfedezéseik lehetővé tették a hepatitis C által okozott betegségek felszámolását. 2016-ban a WHO célul tűzte ki a vírus okozta megbetegedés eltűnését 2030-ra. "Először fordulna elő, hogy pusztán gyógyszerekkel sikerülhet ellenőrzés alá vonni egy vírusfertőzést" - emelte ki, hozzátéve: egyedül arról kellene gondoskodni, hogy azok, akiknek szükségük van rá, megkapják a gyógyszereket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hepatitis C azonosítása "Szent Grál" volt az orvoslásban
Will Irving, a Nottinghami Egyetem virológusa azt mondta, a hepatitis C azonosítása "Szent Grál" volt az orvoslásban. "Miután a hepatitis A -t és B -t felfedezték, világossá vált, hogy hiányzik egy vagy több vírus, amely májkárosodást okoz. Tudtuk, hogy van egy vírus a vérellátásban, mert amikor az emberek vérátömlesztést kaptak, májkárosodás alakult ki náluk. Ez kockázatos volt, de semmit sem tudtunk tenni ellene. Nem ismertük a vírust, nem tudtunk tesztelni" - idézte fel. "A hepatitis C felfedezése előtt kicsit olyan volt vérátömlesztést kapni, mint az orosz rulett" - mondta Nils-Goran Larsson, a Nobel-bizottság tagja.
Graham Foster, a Queen Mary Egyetem hepatológusa is azt emelte ki, hogy a hepatitis C felfedezése emberek millióit mentette meg a haláltól, attól, hogy megbetegedjenek és egyéb májproblémáktól. A három kitüntetett nagyon is megérdemli a Nobel-díjat - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy felfedezéseiknek jelentős hatásuk volt a fejlődő országokban, például Egyiptomban és Pakisztánban, ahol szennyezett orvosi eszközöket használtak, de az olyan fejlett országokban is, mint az Egyesült Államok, ahol gyakran maguk a vérkészítmények voltak fertőzöttek. Eredményeik "biztonságossá tették a vérátömlesztést és lehetővé tették a hepatitis C kezelésének gyors fejlődését". "Manapság olyan gyógyszereink vannak rá, amelyek 96 százalékban hatásosak, ha nyolc hétig szedik őket" - mutatott rá.
Alterrel is dolgozott
Jelenleg mintegy 71 millió, hepatitis C-vel krónikusan fertőzött ember él a világon, ami csaknem 1 százaléka a lakosságnak. Ebből látszik, hogy egy népegészségügyi szempontból nagyon jelentős betegségről van szó - mondta Schaff Zsuzsa Széchenyi-díjas orvos, patológus hétfőn, hozzátéve, hogy az idei orvosi Nobel-díjjal kitüntetett kutatók a legelső lépést tették meg ahhoz, hogy megszabadítsák az embereket ettől az évente több százezer ember haláláért felelős betegségtől.
Schaff Zsuzsa, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem II.sz. Patológiai Intézetének volt igazgatója, akinek amerikai munkatársaival együtt szintén szerepe volt a hepatitis C vírus azonosításában, elmondta: a HCV a májgyulladást okozó vírusok közé tartozik, veszélyességét jelzi, hogy nagyon magas, mintegy 80 százalékban okoz krónikus, idült májgyulladást, amelynek talaján cirrózis is kialakulhat. Ezt követheti a későbbiekben májrák kialakulása is - tette hozzá. Felidézte, hogy a kutatók a 80-as években világszerte megpróbálták azonosítani a vírust, többek között az Egyesült Államokban a Nemzeti Egészségügyi Intézetekben (NIH) is, ahol az egyik díjazott, Harvey J. Alter is dolgozott. Schaff Zsuzsa elmondta, hogy ő maga is volt hosszabb tanulmányúton ebben az intézményben, és többször dolgozott együtt Alterrel, akivel azóta is tartja a kapcsolatot.
Így harcolunk ellene itthon
Schaff Zsuzsa a felfedezés jelentőségét hangsúlyozva kiemelte: a vírus izolálása után már ki tudták mutatni, hogy valóban a vírusfertőzésről van szó, ha egy beteg hepatitises tünetekben szenved, illetve már abban az esetben is ki tudták mutatni a vírus jelenlétét, amikor viszonylag enyhék voltak a tünetek. Megemlítette, hogy Magyarországon már a 90-es évek első felétől szűrni kezdték a véradók vérét erre a vírusra. Ennek következtében vér és vérkészítmény útján, ami addig az egyik leggyakoribb útja volt a Hepatitis C vírusfertőzésnek, nem történt újabb fertőzés. Kitért arra is, hogy a vírus más úton, fertőzött tűvel, eszközzel is terjedhet. A nyugati féltekén a kábítószerfogyasztók között igen nagy százalékban mutatható ki a vírus, emellett a büntetés-végrehajtási intézetekben is nagyszámú fertőzött található.
A magyar lakosság 0,5-0,7 százaléka fertőzött
Ez is érdekelhet
Schaff Zsuzsa nagy előrelépésnek nevezte, hogy a kezdeti, úgynevezett nem-specifikus kezelést követően, amellyel a betegeknek csak a 30 százaléka volt gyógyítható, az elmúlt 8-10 évben kifejlesztették az új, direkt ható antivirális szereket, amelyek a vírus szaporodási mechanizmusába szólnak bele. Az új terápia hatékonysága 95 százalék feletti - tette hozzá. Kiemelte: Magyarországon, szemben számos más országgal, minden hepatitis C vírussal idülten fertőzött beteg várólista nélkül megkaphatja a megfelelő kezelést. Mint elmondta, Magyarországon a lakosság 0,5-0,7 százaléka fertőzött a hepatitis C vírussal. Tavaly óta kötelezően szűrik az egészségügyi dolgozókat a vírusra, emellett elindult a fogvatartottak és felügyelőik szűrése is. Fontosnak nevezte, hogy Magyarország csatlakozott ahhoz, a WHO és az EU által meghirdetett programhoz, amelynek a lényege, hogy 2030-ra a világot HCV-mentessé akarják tenni. Schaff Zsuzsa szerint ezt a célt akár 2030 előtt is elérhetjük Magyarországon.
Legjobban: