A hollandiai Twentei Egyetem és a Kairói Német Egyetem kutatói spermiumok mintájára kifejlesztett mikrorobotokat állítottak elő. Az apró szerkezeteket oszcilláló (váltakozó, váltakozva rezgő) mágneses mezővel irányítják. A 322 mikron hosszúságú "brobotok” fejét vastag kobalt-nikkel borítással vonták be, a farokrészüket pedig nem látták el bevonattal. (A mikron a méter egymilliomod része, vagyis a milliméternek az ezredrésze.)
Ha a robotot egy 5 milliteslánál kisebb erejű, oszcilláló mágneses mezőbe helyezik, akkor a fejrészén mágneses nyomatékot érzékel, ami a flagellumot , azaz az ostorszerű farokrészt rezgésre, oszcillálásra készteti – ez pedig előrehajtja a robotot. A kutatók ezután úgy irányították a robotot, hogy a mágneses mező erővonalait módosították, és ennek segítségével a referenciapont felé mozgatták a szerkezetet.
A MagnetoSperm nevű robotokat Islam Khalil, a Kairói Német Egyetem docense tervezte, Sarthak Misra egyetemi docenssel és kollégáival együtt. Misráék a Twentei Egyetem Műszaki Orvostudományi és Bioorvosi Technolgóiai Intézetében, a MIRA-ban dolgoznak, Hollandiában.
Khalil szerint a MagnetoSperm révén nano- és mikrotartományban lévő tárgyakat, objektumokat tudnak manipulálni, összeszerelni a jövőben. De gyógyszerek szervezeten belüli eljuttatására, mesterséges megtermékenyítésre is felhasználhatók lehetnek a brobotok. Ugyancsak fontos alkalmazási területté válhat, ha a MagnetoSperm az artériákat képes lesz megtisztítani a „dugulásoktól” – magyarázták a fejlesztők a Phys.org szerint .
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A jövően a kutatók szeretnék még jobban lekicsinyíteni a szerkezetüket. Így például egy olyan új nanoszál kifejlesztésén dolgoznak, amelyet ostorként építhetnek bele esetleg a MagnetoSperm még modernebb változataiba.
Legjobban: