A Readingi Egyetem és a Durhami Egyetem kutatói hatalmas adatkészletet gyűjtöttek össze az agy és a test méretéről, körülbelül 1500 fajról, hogy tisztázzák az agyméret evolúcióját övező évszázados vitákat – derül ki a Nature Ecology and Evolution folyóiratban megjelent új tanulmányból. Mint az az előbbi egyetem közleményében olvasható, a testmérethez képest nagyobb agyak az intelligenciához, a társas kapcsolatokhoz és a viselkedés komplexitásához kapcsolódnak - az embereknek kivételesen nagy agyuk fejlődött ki.
„A tudósok több mint egy évszázada feltételezik, hogy ez a kapcsolat lineáris - ami azt jelenti, hogy az agy mérete arányosan nagyobb, minél nagyobb az állat. Most már tudjuk, hogy ez nem igaz. Az agy és a testméret közötti kapcsolat egy görbe, ami lényegében azt jelenti, hogy a nagyon nagy állatoknak a vártnál kisebb az agyuk” – mutatott rá Chris Venditti professzor, a tanulmány vezető szerzője.
A megszokotton túl
A kutatás egyszerű összefüggést tárt fel az agy és a testméret között az összes emlős esetében, ami lehetővé tette a kutatók számára, hogy azonosítsák a szabályszegőket - azokat a fajokat, amelyek megkérdőjelezik a normát. Bizony, ezek közé tartozik saját fajunk, a Homo sapiens, amely több mint hússzor gyorsabban fejlődött, mint az összes többi emlősfaj, ami ezt a hatalmas agyat eredményezte, amely ma az emberiséget jellemzi.
De nem az ember az egyetlen faj, amely szembeszáll ezzel a tendenciával. Az emlősök minden csoportja gyors változási kitöréseket mutatott - mind a kisebb, mind a nagyobb agyméretek felé. Például a denevérek nagyon gyorsan csökkentették az agyméretüket, amikor először megjelentek, de aztán nagyon lassú ütemben változott a relatív agyméret, ami arra utal, hogy evolúciós korlátok lehetnek a repülés igényeivel kapcsolatban.
Ez is érdekelhet
Három állatcsoport van, amely az agy méretének rendkívül gyors változását mutatta: főemlősök, rágcsálók és húsevők. Ebben a három csoportban a relatív agyméret idővel növekszik. "Eredményeink rejtélyt tárnak fel. A legnagyobb állatokban van valami, ami megakadályozza, hogy az agy túl nagy legyen. Hogy ez azért van-e, mert egy bizonyos méret feletti nagy agyak egyszerűen túlságosan energiaigényesek a fenntartásukhoz, az még nem derült ki” – fogalmazott Dr. Joanna Baker, a tanulmány társszerzője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: