Fülledt, fojtogató levegő a tárgyalóban vagy az osztályteremben. Kevés a levegő, meleg van - senki sem szereti ezt, de mindannyiunknak kellett már ilyen helyiségben üldögélnie. Ráadásul közben előfordul, hogy valamilyen - többé-kevésbé - unalmas előadást is meg kell hallgatnunk.
Az első elkezd ilyenkor ásítani, a többiek pedig követik. Ez az oxigénhiányt bizonyítja tényleg? - teszi fel a kérdést a Spiegel Online .
Az bizonyos, hogy oxigén nélkül nincs élet, a testünk nem működne. Ez az az üzemanyag, amellyel a sejtek zsírokból, szénhidrátokból és fehérjékből energiát nyernek. Különösen az agyunk van az oxigénre ráutalva: jóllehet csak testsúlyunk két százalékát képviseli, az általunk felhasznált energia 20 százalékát igényli. Ha az agy nem kap oxigént, 12 másodperc múlva eszméletlenek lehetünk, 3-6 perc múlva pedig kezdenek elhalni az első idegsejtek.
Ha a szervezetbe jelentősen csökkentett oxigéntartalmú levegő kerül, akkor olyasmit érezhetünk, mintha magashegységben gyalogolnánk: egyre "ritkább" lesz a levegő. (Valójában ilyenkor az oxigén parciális nyomása csökken - amint erről a HáziPatika.com betegségleírásában, a hegyi betegségről szóló cikkünkben olvasható.)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Minden lépéssel egyre nehezebb levegőt venni. Ezer méteren ezt még nem vesszük észre - magyarázta a Spiegel Online-nak Joachim Ficker tüdőgyógyász, a Nürnbergi Klinika alvás-orvosi centrumának vezetője. A komolyabb magasságokban, 4000 méter környékén viszont már kihathat az oxigénkoncentráció csökkenése a koncentrációs képességekre.
A zárt termekben persze nem ez történik, magyarázza a német orvos. Itt nem a levegő oxigéntartalma (nyomása) csökken. Ennek ellenére, nem csak az unalmas előadások felelősek a fáradtságérzetért. Nem az oxigénhiány, hanem a feldúsuló széndioxid okoz ugyanis problémát a gondolkodásban. Ez abból adódik, hogy be- és kilégzéskor más az oxigén és a széndioxid aránya a lélegzetünkben.
Egy zsúfolt irodában nagyon fontos a szellőztetés
A friss levegő - amit beszippantunk - 21 százalék oxigént és 0,04 százalék széndioxidot tartalmaz. Amit kilégzünk, abban viszont az oxigén csak 16 százalék, viszont a széndioxid immár 4 százaléknyi. Vagyis az oxigén mintegy negyedével csökken, viszont a széndioxid százszorosára emelkedik.
Innentől már ki lehet számítani, hogy mit jelent a fullasztó levegő az irodában : ha egy 30 négyzetméteres szobában (2,5 méteres belmagasságnál) tíz ember ül, egy óra alatt az oxigéntartalom 20,7 százalékra csökken, a széndioxid viszont 0,3 százalékra nőhet, ha mindenki nyolc litert lélegez ki-be, percenként.
Összehasonlításul: ha a levegő oxigéntartalma 18 százalékig süllyed, az még nem okoz problémát. Az egyszázalékos széndioxid-koncentráció viszont már fejfájást és rosszullétet okozhat. Ezt az értéket a példa szerinti helyiségben ülők négy óra múlva érnék el. Ám az oxigéntartalom még így is 19,7 százalékos lenne.
Ugyanakkor az, hogy mekkora széndioxid-koncentráció okoz problémát, az egyénileg függő - magyarázza a német orvos. Előbb az emberek fáradtak lesznek, majd elalszanak (magasabb koncentrációnál), de a túl magas széndioxid szint akár kómához is vezethet. Ha a vér széndioxid-tartalma emelkedik, kitágulnak az erek, hogy a lehető legtöbb oxigénhez jussunk hozzá. Ilyenkor a vérnyomás csökken , ezért érezzük magunkat "tompának".
Ugyanakkor nem feltétlenül az okozza a fáradtságot , hogy növekszik a levegő széndioxid-tartalma. A túl sok irodabeli üldögélés is hozzájárul ehhez. Ezért tesz jót egy kis mozgás. Ráadásul ehhez hozzájárul még a szoba hőmérséklete és a levegő páratartalma is.
Az ideális szobahőmérséklet 20-23 fok, a páratartalom pedig 40-60 százalékos. Ha túl meleg vagy túl száraz a levegő, akkor a testünk a bőrön keresztül és a légzés által is veszít a folyadékmennyiségéből. Agyunk vérellátása így csökken, kevesebb oxigént kap, ezért leszünk fáradtak.
Ezért is vannak komoly előnyei az ablaknyitásnak: nemcsak a széndioxid-tartalmat csökkentjük ezáltal, hanem legalább egy kicsit mozgunk is. Ráadásul a fűtés miatt télen a túl meleg és túl száraz levegőt friss levegővel cseréljük ki. Összefoglalva: a némileg csökkenő oxigéntartalommal jól meg tud birkózni a szervezetünk.
Ez is érdekelhet
A szellőztetés ugyanakkor ésszerű, méghozzá azért, hogy megszabaduljunk a széndioxidtól . Ilyenkor egy kicsit mozgunk is, és egy kis hűvöset is beengedünk, ami mégiscsak könnyebb, mint megszökni a főnök unalmas beszéde elől...
Legjobban: