Tudományos érdekességek

Érdemes más módját választani az ünneplésnek.

Új kutatások szerint a hallásromlás kapcsolatban lehet az időskori elbutulás kialakulásával.

Eddig ismeretlen, már kihalt rovarfajt, egy metálfényű őscsótányt azonosítottak magyar kutatók egy ajkai kőszénmocsárból származó, késő krétakorból való borostyánban.

Egy eddig nem azonosított, az egész agykéregre jellemző működési elvet írtak le kutatók, amely hozzájárul a tanulás korai fázisának sikerességéhez. A kutatás eredményei egyes kórállapotok, például az autizmus és a skizofrénia kifejlődését vizsgáló kutatások tervezéséhez is alapul szolgálhatnak.

Várandósság alatt nem csak a nők agya készül fel és áll át az új családtag érkezésére. A férfiaknál is jelentkezhetnek bizonyos agyi változások, amennyiben aktívan kiveszik a részüket a baba körüli teendőkből – derül ki egy új tanulmányból.

A gyógyszertárakban kikevert készítményekkel jobban az egyéni igényekre és panaszokra szabható a terápia. De vajon milyen körülmények között készülnek ezek, és mit tehetünk, ha nem várt mellékhatásaink lesznek a szerektől? Mutatjuk.

Egy nagy létszámú, közel száz országra kiterjedő felmérés szerint napjainkban is az emberek majdnem fele hisz a boszorkányság létezésében.

Horváth Tamás, a Yale Egyetem Orvostudományi Karának és az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) Anatómiai és Szövettani Tanszékének kutatóprofesszora is bekerült a világ legtöbbet idézett kutatói közé.

Már a neandervölgyiek is ínyencek lehettek, egyik kedvencük pedig a kenyér volt.

Az ikreket nevelő házaspár hihetetlennek tartja, ami velük történt.

A mesterséges intelligencia szakértői 50 százalékos valószínűséggel arra számítanak, hogy 2060 körül a gépek minden feladatot jobban és olcsóbban tudnak majd elvégezni, mint az emberi munkaerő; 2140 körülre minden foglalkozás teljesen automatizálható lesz – áll a Roland Berger nevű német stratégiai tanácsadó cég tanulmányában.

Százhúsz éve, 1902. november 22-én halt meg Walter Reed amerikai járványkutató, a sárgaláz kórokozójának felfedezője.

Ma egyetlen sejtből a teljes emberi genomot meg tudjuk határozni, és ez az információ megadja az elméleti alapot az embriók közötti szelektálásra is. Kérdés, hogy felkészültünk-e erre?

Szinte nincs olyan ember, akit ne érdekelnének a halálközeli élmények. Vajon érzünk-e valamit abban a pillanatban, amikor már csak egy lépés választ el bennünket az elmúlástól? Egy évtizedeken átívelő tanulmány szerzői meglepő eredményre jutottak.

A cél, hogy a páciens bélrendszerét sikerüljön hasznos baktériumokkal benépesíteni.

Az örökletes anyagcsere-betegség, a Pompe-kór csecsemőkori formája gyakran halálos kimenetelű.

A világ népessége kedden átlépte a 8 milliárdot – közölte az ENSZ a honlapján. A nemzetközi szervezet szerint ez „fontos mérföldkő az emberi fejlődésben”, és az éppen most zajló COP27 konferencia idején emlékeztet „a bolygónkról való gondoskodás iránti közös felelősségünkre”.

Nem feltétlenül az igénytelenség eredménye.

A banán az egyik legkedveltebb gyümölcs, azt viszont még a legelvakultabb rajongói sem biztos, hogy tudják róla, hogy radioaktívan sugároz.

Egy amerikai férfi évek óta nem tud beszélni egy korábban elszenvedett stroke miatt. Most egy, az agyába ültetett implantátum lévén tud ismét hatékonyan kommunikálni a környezetével.

A tél közeledtével mindig az az egyik legtöbbeket érdeklő kérdés, hogy fehér lesz-e a karácsony. Nézzük, idén mire számíthatunk.

Egy magyar kutató kimutatta, hogy az antibiotikumkeverékek hatékonysága sokszor gyengébb, mint az egyes antibiotikumoké önmagukban.