Tudományos érdekességek

Az autizmus spektrumzavart hónapokkal, vagy akár évekkel a tünetek megjelenése és a diagnosztizálása előtt jelezni képes biomarkereket azonosítottak újszülöttekben a Washingtoni Egyetem és a Stanford Egyetem kutatói.

A vízben előforduló antibiotikum-származékok eltávolítására képes nanoanyagot fejlesztettek ki kínai kutatók.

Zeneművet komponáltak az új koronavírusból a Massachussettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói, hogy jobban megértsék a működését, és megtalálják a vírus okozta COVID-19 betegség ellenszerét.

A New York-i Történelmi Társaság elkezdte összeszedni egy olyan gyűjtemény anyagát, amely a koronavírus-járványt fogja bemutatni a jövő nemzedékeinek. Margi Hofer, a múzeum igazgatója azt reméli, az emberek képesek lesznek tanulni a történtekből.

Rövid idő alatt példaértékű tudományos összefogás jött létre Magyarországon a koronavírus-járvány leküzdése érdekében - mondta Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológus professzora.

A magyarországi járvány korai szakaszából származó harminckét vírusminta teljes genetikai analízisét végezték el pécsi kutatók. Az adatokból nem az derül ki, hogy többféle koronavírus terjedne Magyarországon, a genetikai különbségek mértéke teljesen természetes - mondta Jakab Ferenc professzor, a miniszterelnök által korábban felállított koronavírus-kutató akciócsoport vezetője.

A koronavírus-fertőzésen már átesett emberek vérsavójának terápiás felhasználási lehetőségeit kutatják a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) biztonsági laboratóriumában.

Japán kutatók Einstein általános relativitáselméletét igazolva bizonyították, hogy az idő a magasban gyorsabban múlik, mint a földfelszín közelében.

A névadás sosem egyszerű folyamat, főleg akkor nem, ha egy veszélyes kórokozóról van szó. SARS-CoV-2, H1N1, HIV, Ebola - honnan kapták a nevüket a világ legismertebb vírusai? Cikkünkben ennek jártunk utána.

Speciális fehérjéket állítottak elő Massachussettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. A szakemberek szerint ezek a fehérjék képesek leállítani a koronavírus által előidézett citokinvihart, vagyis az immunrendszer túlzott reagálását.

Jelenleg több mint hatvanféle koronavírus elleni vakcinán dolgoznak világszerte, de megvan az esély arra, hogy pont a veszélyeztetett csoportoknál nem lesz olyan hatásos az oltóanyag, mint kellene.

Szinte mindenki az amerikai Baltimore-ban lévő Johns Hopkins Egyetem koronavírus-nyomonkövető oldalra támaszkodik, ha aktuális adatokhoz szeretne jutni a járvány trendjeiről. De hogyan jutott el millárdnyi látogatásig egy olyan platform, amelyet eredetileg néhány ezer olvasónak terveztek?

Elkészült az emberi test fehérjéinek eddigi legnagyobb kapcsolati térképe. A térkép 8275 emberi fehérje közötti több mint 52 ezer interakciót foglal magába, és a fehérjeműködés előrejelzésére is használható.

Biztosan sokan érezték már, hogy ha olyankor tartózkodnak kint hosszú ideig, amikor hideg van, állandó pisilési inger kínozza őket. De mi állhat a jelenség mögött?

Egy tanulmány szerint az elszigeteltség miatt érzett magány hasonlóan hat az agyunkra, mint az éhség.

Minden tizedik ember balkezes a világon - állítják a bochumi Ruhr Egyetem kutatói.

Húsz évig vizsgálta egy kutatócsoport a csimpánzokat, és kiderítették, szervezetük ugyanúgy reagál a stresszre, mint az emberé, ráadásul ugyanúgy öregszenek, mint mi.

A járvány következtében az egykor zsúfolt utcák világszerte elnéptelenedtek, erőteljesen visszaesett a közlekedés minden fajtája, ez pedig a szeizmográfokon is érzékelhető.

Az új koronavírus okozta betegség diagnosztizálásához fejlesztettek ki egy mesterséges intelligenciával működő szenzort az izraeli tudósok. Egy másik kutatócsoport pedig a kórházi szobák gyors fertőtlenítésére dolgozott ki új, UV-sugárzáson alapuló módszert.

A koronavírus-járvány még mindig rohamosan terjed világszerte, megfékezését pedig nagyban akadályozza a kór hosszú lappangási ideje, valamint az, hogy a tünetmentes betegek is fertőzőképesek lehetnek. Nem csoda tehát, hogy egyre több kutatócsoport rukkol elő olyan innovatív ötletekkel, amelyek megkönnyíthetik a betegek kiszűrését.

A brit kutatók kutyákat próbálnak kiképezni a koronavírussal fertőzött emberek kiszagolására.

A koronavírus-járvány miatt az utóbbi időben jelentősen lecsökkent a repülőgép-forgalom. Ez a változás azonban az időjárás-előrejelzésekre is hatással van - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.