Az elhízás járványszerű terjedése világszerte az egyik legsúlyosabb, gyerekeket és felnőtteket egyaránt veszélyeztető egészségügyi probléma, melynek mértéke az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint a következő évtizedekben is egyre növekedni fog. Az elhízottak aránya Európában a felnőtt lakosság körében Magyarországon a legmagasabb, de globális viszonylatban sem maradtunk le az élmezőnytől, hiszen negyedik helyen állunk az USA, Mexikó és Új-Zéland után.
A túlsúly kialakulásának okai
Bár a túlsúly kialakulásának hátterében számos ok állhat, mint pl. genetikai, hormonális, pszichológiai, szociokulturális, gazdasági vagy környezeti tényezők, melyeket az egyén nem tud befolyásolni, mégis az egyik leggyakoribb ok a mozgásszegény életstílus és a túlzott kalóriabevitel. Éppen ezért kiemelkedően fontos az egészséges életmód kialakítása már gyerekkorban is. A gyermekkori elhízás a túlsúlyos felnőttkor előszobája lehet, hiszen az ekkor tanult viselkedésformák a későbbi életszakaszokat is nagyban meghatározzák. Ma Magyarországon hároméves kor felett a túlsúlyosak aránya az életkorral együtt növekszik, és bár az utóbbi évek felmérései alapján az ifjúság körében a számok stagnáltak, továbbra is minden ötödik kisiskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott. A kor előrehaladtával ez az arány tovább emelkedik, a fiatal felnőttek majdnem negyven százaléka, a 65 évnél idősebbek több mint 70 százaléka küzd súlyfelesleggel. A koronavírus okozta bezártság, és az ebből következő, eddiginél is mozgásszegényebb életmód pedig vélhetőleg tovább rontja majd a helyzetet.
Milyen szövődményei lehetnek?
A túlsúlynak és az elhízásnak az általános egészségre is közvetlen negatív hatása van, a jelenlegi járványhelyzetben például majdnem kétszer akkora eséllyel kerültek kórházba az elhízottak, mint a normál testsúlyú fertőzöttek. Továbbá az elhízás számos hosszú távú problémához is vezethet: a szív-érrendszeri megbetegedések, a vesebetegség, a reumatológiai betegségek vagy a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is növelheti.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A cukorbetegek száma évről évre nő, Magyarországon több mint 700 ezer diagnosztizált, 2-es típusú cukorbeteg él. A diagnosztizált cukorbetegek mellett vannak fel nem ismert esetek és olyanok is, akik a diabétesz kórmegelőző állapotaiban szenvednek, így hazánkban kb. másfél-kétmillió ember érintett a kérdésben. A diagnosztizált betegek 96 százaléka 2-es típusú diabéteszben szenved: ennek kialakulása az 1-es típusú cukorbetegséggel szemben megelőzhető, vagy befolyásolható az egészséges testsúly elérésével és megtartásával, rendszeres közepes intenzitású testmozgással, napi 3-5 adag gyümölcs és zöldség, valamint csökkentett cukormennyiséget tartalmazó étrend kialakításával, és a dohányzás elkerülésével.
Amennyiben valakinél mégis kialakul cukorbetegség , egy speciálisan kialakított, személyre szabott, testsúlycsökkentő, valamint vércukorérték-normalizáló diéta, továbbá a rendszeres testmozgás bevezetése jelentősen javíthat az életminőségen. Előfordul azonban, hogy ez a fajta életmódváltás kevésnek bizonyul és terápiás kezelés szükséges a megfelelő anyagcsere elérése érdekében. Az injekciós megoldások mellett elérhetőek szájon át szedhető készítmények is.
Ez is érdekelhet
A túlsúly és az elhízás számos, egész életünket meghatározó egészségügyi probléma és több krónikus megbetegedés hátterében áll, de életmódváltással, és némi tudatossággal sokat tehetünk azért, hogy a plusz kilók ne nehezítsék meg mindennapjainkat.
Legjobban: