A tetanusz vagy merevgörcs egy súlyos, életveszélyes állapot, amelyet a Clostridium tetani baktérium okoz. A fertőzést általában úgy kapják el az emberek, hogy a kórokozó egy seb nyitotta kapun keresztül bejut a szervezetükbe. Ott aztán anyagcsere-folyamatai során egy neurotoxint termel, az úgynevezett tetanospazmint. Mint azt az IFLScience írja, ez a vegyület az idegrendszerre hat, egészen pontosan azokra az idegsejtekre, amelyek az izommozgásokat irányítják. Mindennek nyomán olyan tünetek léphetnek fel, mint az akaratlan izom-összehúzódások, fájdalmas izommerevség, nyelési nehézségek, illetve az állkapocs izmainak extrém merevsége, avagy a szájzár. A fertőzés az esetek 10-20 százalékában halálosnak bizonyul.
De hogyan is kapcsolódik ehhez egy rozsdás szög? Az IFLScience cikke szerint a rozsdának kevés köze van a jelenséghez. A képzettársítás valószínűsíthetően abból ered, hogy a Clostridium tetani leginkább olyan talajban fordul elő, amely gazdag rothadó – például a lehullott falevelek lebomlásából származó – szerves anyagokban. Egyszersmind itt léphetünk legnagyobb eséllyel véletlenül egy régi rozsdás szögbe. Amint aztán megtörténik a baleset, a bőrt átszúró szög rögtön tökéletes belépési kaput nyit a baktériumok számára. Önmagában a rozsda azonban még nem jelent veszélyt. Éppen ezért bármilyen csúnyább sebet is szerzünk a szabadban, számolni kell a tetanusz veszélyével, nem csupán szögbe lépés esetén.
A merevgörcs ellen létezik védőoltás, amelyet Magyarországon a II. világháború idején vezettek be kötelező jelleggel. Ma kombinált vakcina keretében kapják meg az oltássorozatot a gyerekek 11 éves korukig bezárólag, amely öt évre nyújt védelmet ezután. Felnőttkorban emlékeztető oltással újabb mintegy tíz évre meghosszabbítható a védettség. Az emlékeztető oltás minden esetben ajánlott, ha valaki úgy szenved tetanuszgyanús sérülést, hogy immunitása bizonytalan. Mindazonáltal a tetanusz mára rendkívül ritka: itthon évente csupán néhány esetet regisztrálnak – tavaly például egyetlen egyet jegyeztek fel az országban.