Nemcsak az élelmiszer-adalékokról, hanem a fogkrémtől az állateledelen és a tenger gyümölcsein át egészen a gyermekjátékokig termékek százairól derült ki, hogy egészségre ártalmas, sőt sokszor életveszélyes mérgeket tartalmaznak.
Az egyre terebélyesedő hazai guargumi-ügy csak kis szelete annak a világméretű botránynak, amely az indiai és kínai termékek körül kibontakozóban van. Nemcsak az élelmiszer-adalékokról, hanem a fogkrémtől az állateledelen és a tenger gyümölcsein át egészen a gyermekjátékokig termékek százairól derült ki, hogy egészségre ártalmas, sőt sokszor életveszélyes mérgeket tartalmaznak.
Mi nem vagyunk olyan gazdagok, hogy olcsó dolgokat vegyünk - tartja az angol mondás, ebben a brit arisztokrácia összesűrítette az évszázadokon át kiépített gyarmatbirodalom tapasztalatait. Az egykori gyarmatok közül két ország, India és Kína, ma feltörekvő óriásként árasztja el olcsó árukkal a világot, de az utóbbi hónapokban termékeik minőségét kezdik megkérdőjelezni a legfontosabb exportpiacaikon. Márpedig ha erről a két országról bebizonyosodik, hogy nem fognak tudni lépést tartani a világon egyre szigorodó szabványokkal, mert még a jelenlegi követelményeknek sem tudnak megfelelni, akkor befullad exportoffenzívájuk. Ez pedig jelentősen visszavetheti a világgazdaság egészét is, amelynek növekedését jelenleg éppen e két ország szédületes tempójú fejlődése húzza maga után.
Vigyázat, fejlődő termék!
Ha azt mondom, francia, akkor a fogyasztó a világ bármely részén valamilyen luxuscikkre gondol, a japán a pontosság, az amerikai a kreativitás, a német a hatékonyság szinonimája. De mi jut eszébe a világ polgárának, ha azt hallja, hogy kínai? Egyelőre csak annyi, hogy gyanúsan olcsó. Az utóbbi hónapokban az amerikaiak egyre inkább kezdenek elgondolkodni azon: vajon ők elég gazdagok-e ahhoz, hogy olcsó kínai termékeket vásároljanak? Az amerikai házi állatokon ugyanis furcsa járvány tört ki, amely százával vitte el a házi kedvenceket. Egészen addig, amíg ki nem derítették, hogy olyan kínai eledelt fogyasztottak, amelynek adalékanyagai leállították a veseműködésüket. Az amerikai ellenőrök ezután találtak az egészségre ártalmas anyagokat tartalmazó kínai fogkrémet, olyan gyermekjátékokat, amelyek ólomtartalmú festékkel voltak borítva és így súlyos mérgezést okozhattak azoknál a kisgyermekeknél, akik a szájukba vették őket. Vissza kellett vonni a polcokról több ezer tonna kínai halat és tenger gyümölcseit, mert kiderült, hogy szalmonellával fertőzöttek. Az amerikai autósokat pedig néhány furcsa baleset ébresztette rá arra, hogy a kínai autógumik, a kispórolt anyagok miatt, a legváratlanabb pillanatokban robbannak fel, halálos baleseteket okozva.
Tulajdonképpen semmi meglepő nem történt, csupán a kínaiak a saját termékeikkel exportálták azokat a minőségi problémákat is, amelyek már egy évtizede bosszantják az otthoni lakosságot. Legutóbb a pekingi országos élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet vezetőjét ítélték halálra, miután kiderült, hogy csúszópénzeket fogadott el cégektől, cserébe azért, hogy szemet hunyt néhány gyengébb minőségű termék forgalomba hozatala felett. Így például olyan gyógyszerek kerültek a piacra, amelyek tucatnyi gyermek halálát okozták Kínában. A pekingi hatóságok is kénytelenek voltak elismerni, hogy gondok vannak a minőségi szabványok betartásával. Az erre illetékes kínai hivatal legutóbbi közleménye szerint termékeik húsz százaléka nem felel meg a hazai biztonsági követelményeknek. Ismerve egy szigorúan ellenőrzött kommunista államban a hivatali statisztikák készítésének módszertanát, biztosak lehetünk abban, hogy a valós helyzet ennél sokkal rosszabb.
Exportált mérgek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez még akkor is gond lenne, ha csupán magukat mérgeznék, hiszen a világ lakosságának egyötödéről van szó. A jelek szerint azonban a kínai hatóságok nem tudták megakadályozni azt, hogy a biztonsági követelmények mellőzésének gyakorlata ne gyűrűzzön be az exportba is.
A legsúlyosabb következményei ennek a hanyagságnak az amerikai exportban lesznek, ennek értéke az idén elérheti a háromszázmilliárd dollárt. A tengerentúlon ugyanis már régóta keresik azokat az indokokat, amelyekkel útját állhatják a kínai exportáradatnak. Minden ország termékeivel akadnak néha minőségi problémák. A gond csak az, hogy a kínai portékáknál ez olyan hatalmas tömegben fordul elő, hogy ez megkérdőjelezi az egész ottani minőség-ellenőrzési mechanizmus működőképességét.
A múlt hónapban nyilvánosságra kerülő amerikai adatok szerint a washingtoni hatóságok által bevont termékek hatvan százaléka kínai eredetű. Csak júniusban 68 ezer összecsukható széket, 2300 játéksütőt, 1,2 millió hősugárzót, 5300 fülbevalót, másfél millió játék vasutat, és 19 ezer gyermeknyakláncot kellett visszarendelni, mert több egészségügyi és biztonsági szabályt figyelmen kívül hagyva készültek. A helyzet leginkább a gyermekjátékok piacán tragikus, ezt a tengerentúlon csaknem kilencven százalékban a kínai termékek uralják. Az amerikai élelmiszer-felügyelet az utóbbi hónapokban rendszeresen küld vissza kínai hajókat, legutóbb New Jersey-ben bukkantak olyan csokiszállítmányra, amely rákkeltő alapanyagok édes elegyét kínálta potom pénzért a helyi fogyasztóknak. De ne higgyük, hogy csak a kukacoskodó amerikaiaknak gyűlt meg a bajuk a kínai termékekkel. Panamában nemrégen száz ember halálát okozta egy köhögés elleni kínai szirup, amelyben fagyálló folyadék volt.
Európát sem kíméli a kínai gagyiáradat. A kontinens partjait elérő selejtes szállítmányok 48 százalékán áll az a felirat, hogy Made in China. Meglena Kuneva, az EU fogyasztóvédelmi biztosa legutóbb július végén adta át a soros figyelmeztetést Pekingben: azonnali eredményeket szeretnénk látni a nem élelmiszer-ipari termékek minőségének javulása terén. Az EU tavaly belépési kódot adott a kínaiaknak a selejtes árukra figyelmeztető, Rapex nevű európai rendszerbe. Ezért cserébe a pekingi hatóságoknak negyedévenként jelenteniük kellene, miként orvosolják a panaszokat. A kínaiak azonban mindeddig nem vették komolyan ezeket a jelentéseket, és most is csak ígéretet tettek arra, hogy októbertől minden rendben lesz.
Csak gyermekbetegség?
Az igazság kedvéért le kell szögezni két tényt. Az egyik, hogy a kínai áruk többségével még mindig nincs gond. Emellett akkor sem lennénk igazságosak, ha csak a kínaiakat vádolnánk a biztonsági előírások megsértésével. A mexikói sárgadinnye bevitelét a hatóságok többször leállították az utóbbi öt évben az Egyesült Államokban, mert több halálos esetet előidéző fertőzést okoztak. Hasonló volt a helyzet a mexikói zöldhagymával, amely hepatitis A-vírusfertőzéssel lepte meg a fogyasztókat Pennsylvaniában. A végeredmény: négy halott és hatszáz súlyos beteg. Az utóbbi egy évben az amerikai hatóságok 1900 hajót küldtek vissza Kínába, de közvetlenül utánuk következett 1787 hajóval India, és 1560 hajóval Mexikó. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet csak az országba érkező kilencmillió élelmiszer-szállítmány egy százalékát tudja azonban ellenőrizni. Vagyis a talált rendellenességek csak a jéghegy csúcsa. A gyümölcs- és zöldségszállítmányok sokszor egyszerűen mocskos, rothadt terméket tartalmaznak, de ha szép tiszták is, akkor sincs garancia arra, hogy nem szennyezett folyó vizével öntözték őket.
Kérdés, hogy ez csupán olyan gyermekbetegség, amelyet kinő a feltörekvő országok gazdasága, vagy súlyosabb gondról van szó. E termékek mögött egy olyan korrupciós lánc állhat, amely nem érdekelt a legalapvetőbb minőségi követelmények betartásában sem. Az ázsiai gazdasági nagyhatalmak közül ezt a fejlődési szakaszt a japánok és a koreaiak is sikeresen túllépték. A második világháború után mindkét ország először olcsó tömegcikkgyártásra állt rá, és eközben pontosan ugyanolyan környezetvédelmi katasztrófát teremtettek, mint ma a kínaiak. A nyilvánosság sokat segített mindkét országnak abban, hogy túl jusson az ipari forradalom efféle gyermekbetegségein. A pekingi kormány azonban igyekszik távol tartani a sajtót a saját gondjaitól, különösen most, egy évvel az olimpia előtt. Annál is inkább, mert lehet, hogy a megfelelő szabványok betartásával már korántsem lennének olyan olcsók ugyanazok a termékek.
A veszély azonban a globalizálódással párhuzamosan növekszik. A feltörekvő világból olyan mérgező adalékok lephetik el a piacot, amelyek azután bekerülhetnek megszokott ételeinkbe. De olyan gyógyszerek hasonmásai is felbukkanhatnak, amelyek veszélyeztethetik az igaziak versenyképességét. Oroszországban például súlyos gondot okoznak a magyar gyógyszergyárak kitűnő és jól bevált termékeinek igen gyenge minőségű indiai utánzatai.
(2007.08.07. 09:52)
Ez is érdekelhet
Szalontay Mihály - Magyar Hírlap
Legjobban: