Gyilkos hőség

Napszúrástól a hőgutáig

A közegészségügyi hőségriasztásnak három fokozata van: a figyelmeztető jelzést akkor adják ki, amikor napi 25 fokos, vagy azt meghaladó középhőmérséklet valószínűsíthető, a második fokozat a készültség jelzés, amikor a lakosságot a hőhullámról, az egészségügyi kockázatáról tájékoztatni kell. A harmadik fokozat, a riadó jelzés akkor válhat szükségessé, amikor várhatóan legalább három egymást követő napon eléri a napi középhőmérséklet a 27 fokot. Ez a rendkívüli időjárási helyzet káros az egészségi állapotra, kedvezőtlenül hat mind a fizikai munkát végzők, mind a szabadban, mind a zárt térben dolgozók szervezetére, ezért óvintézkedéseket kell tenni, védőitalt, pihenőidőt biztosítani. Testünk kiegyensúlyozott hőmérsékletéről egy bonyolult rendszer gondoskodik, amelyben kiemelt szerepe van a folyadékháztartásnak és a bőr hőszabályozó funkciójának.

A bőrben lévő verejtékmirigyek a testhőmérsékletnek megfelelően párologtatnak. Nyári melegben a bőr hajszálerei kitágulnak, ezzel növelik a hőleadást. Ha a párologtatás nem elegendő (például a nem megfelelő folyadékpótlás), a testhőmérséklet emelkedni kezd, és szervezetünk egyéb módon figyelmeztet. A szervezet meleg hatására bekövetkező működészavara a hipertermia. Ennek egyik megnyilvánulása a hőgutának illetve hőségcollapsusnak nevezett súlyos állapot. Ilyenkor a test a felesleges hőt nem tudja leadni és túlmelegszik, ami fejfájást, szapora szívműködést, nehézlégzést, esetleg izomgörcsöt okozhat és eszméletvesztéshez, súlyosabb esetben halálhoz is vezethet.

A magas hőmérséklet mellett a páradús levegő, a szoros, zárt ruházat is elősegítheti a kialakulását, mert az izzadással történő hőleadást akadályozza. Hősokk vagy más néven hőkimerülés a nagy melegben végzett extrém fizikai teljesítmény, sport következménye lehet. Általános tünetei közé tartozik a fejfájás, kábultság, szédülés, hőemelkedés, időnként hányinger és hányás, ritkábban eszméletvesztés, láz. A napszúrást a fedetlen fejet tartósan érő napsugárzás váltja ki, amely helyi hőmérséklet-többletet okoz: az agy szó szerint felmelegszik. Tünetei: fejfájás, ödéma, szédülés, egyensúlyzavar, hányinger, fényérzékenység.

Védekezzen a meleg ellen!

A fenti rosszulléteket, amelyek kellemetlenségénél csak veszélyessége nagyobb, elkerülhetjük, ha az extrém időjárás idején fokozott elővigyázatossággal töltjük napjainkat. Az óvatosság helyénvaló akkor is, ha a szokott tevékenységünket végezzük, de még a leglazább nyaralás idején is, mert munkában és pihenés alatt egyaránt el lehet követni súlyos hibákat.

Mentőorvos állította össze a következő néhány, hőség idején követendő alapszabályt: Lehetőleg kerüljük a tűző napot, ha pedig mégis napon kell tartózkodnunk, a fejünket egy könnyű vászonsapkával védenünk kell a napszúrástól. Extrém hőség idején viseljünk szellős, vékony, könnyű, világos színű, lehetőség szerint természetes alapanyagból készült (pamut, vászon) ruhadarabokat! Nagyon kell ügyelnünk a folyadékbevitelre: egy felnőtt adagja alapesetben is 2-2,5 liter, de a hőségben ennél jóval többre van szükség. Az sem mindegy, mit iszunk: az alkohol és a koffeintartalmú italok fogyasztását jobb kerülni, mert ezek vízhajtó hatásukkal több kárt okoznak, mint amennyi hasznot. A nehéz ételek helyett inkább többször, kisebb mennyiségű ételt fogyasszunk! Szellőztessünk rendszeresen, de a nappali meleget jobb kizárni, és inkább csak estétől reggelig, a hűvösebb órákban legyenek nyitva az ablakok. Akinek lehetősége van rá, zuhanyozzon le naponta többször, ha nem áll módjában, legalább a kezére, csuklójára csorgasson hideg vizet, illetve nedvesítse be a tarkóját.

Teendők rosszullét esetén

Ha kánikula idején valakire heves fejfájás, szédülés, émelygés tör rá, vagy elveszti az eszméletét, a rosszullét hátterében sok esetben van valamilyen hőleadási zavar, napszúrás, hőguta, hősokk. Ilyenkor a beteget azonnal árnyékba, lehetőleg hűvös, szellős helyre kell vinni és lefektetni. A testhőmérséklet normalizálásával, a fejre, tarkóra, csuklóra tett hideg vizes borogatással, testének lemosásával kell kezdeni az ellátását. Ha képes nyelni, a folyadékot és az elvesztett energiát, sót is pótolni kell. Ha nincs eszméleténél, a légutakat kell biztosítani. Feltétlenül orvosi ellátásra van szükség!

Vigyázzunk a gyerekekre, az idősekre és a betegekre!

A tartós hőség mindenki szervezetét megviseli, de a legérzékenyebbek a gyerekek és az idősek. Az ő hő- és folyadékháztartásuk különösen érzékeny, könnyen felborul, és a kiszáradásra is hajlamosabbak, már csak azért is, mert nem érzik eléggé a szomjúságot. A nagy meleg megviseli a keringési rendszert is, ezért főleg az idősebbek körében szív- és érrendszeri panaszokat okozhat. Gondoskodni kell megfelelő folyadékbevitelről és könnyű, tápláló étkezésekről is a számukra, és arról is, hogy lehetőleg hűvös, árnyékos helyen tartózkodjanak, kerüljék a megterhelő fizikai aktivitást.

Nemcsak az életkor, hanem bizonyos élethelyzetek is fokozzák a veszélyeztetettséget: így egyes korral, vagy betegséggel együtt járó bőrelváltozások, az elégtelen verejtékmirigyek, a szív-, tüdő- és veseproblémák, és más, általános gyengeséget, vagy lázat okozó betegségek. Nagyobb óvatosságot igényelnek azok, akik magas vérnyomásúak, túlsúlyosak, vagy épp alultápláltak, esetleg sószegény diétát követnek éppen. Bizonyos gyógyszerek szedése (például vízhajtók, nyugtatók, szorongásoldók, szívgyógyszerek) is csökkentheti a verejtéktermelést, mellette még inkább figyelni kell a folyadékbevitelre.

Lassítson, lazítson...

A tűző napon a gépkocsi akár 50-60 foknyira is felmelegedhet, így még rövid időre sem maradjon gépkocsiba zárva kisgyermek, vagy állat! Higgye el, nem az extra hőség napjaiban kell megváltani a világot, nem ilyenkor kell a régóta halogatott nagytakarítást elkezdeni, félmaratoni futáshoz edzéstervet elkezdeni, fogyókúrázni, vagy bármi más, nagyobb fizikai igénybevétellel járó tevékenységet végezni! Akár hőgutát is kockáztat az, aki a hőségben intenzíven sportol vagy keményebb fizikai munkát végez. Örüljön, hogy a napi feladatainak eleget tud tenni, de tudjon róla, hogy ahhoz is nagyobb figyelem, több idő kellhet ilyenkor.

Szabadban sportolni legfeljebb hajnalban vagy kora este ajánlatos kánikula idején. A gépkocsi-vezetők is legyenek tisztában azzal, hogy a hőség idején gyengül az összpontosítási képességük, jelentősen romlik a reakcióidejük, így tanácsosabb lassabban, több pihenőt tartva autózni, és ha csak lehet, inkább éjszaka, kora reggel vagy késő este vezetni. A forgalom többi résztvevőjének figyelme is lanyhul ilyenkor, így még fokozottabb óvatosságra van szükség.

Ez is érdekelhet

éjszakai ébredés

Ezért ébredünk fel 2 óránként éjszaka: 6 gyakori, alig ismert ok a visszatérő jelenség hátterében

gyulladáscsökkentő ételek

A 10 legerősebb gyulladáscsökkentő étel: rákmegelőző, immunerősítő hatásuk is van

telefonozás

Lefekvés előtt 1 órával tilos: blokkolja a melatonin termelődését, elősegíti az alvászavart a mobilozás

kurkuma

Kinek nem ajánlott a kurkuma? 11 eset, amikor jobb, ha nem fogyasztod kúraszerűen

Légkondi: átkozzuk, áldjon

A légkondicionálók másik veszélye a benne található, lerakódott kórokozókban van, amely nemegyszer okoz fertőzést, például legionella fertőzést, amely súlyos tüdőgyulladást okozhat. Az egyéb szennyeződés, por, pollen pedig allergiás tüneteket válthat ki. Csodás érzés, amikor egy hűvös helyiségbe léphetünk a kint tomboló hőségből, azonban ezért az élményért busásan megfizethetünk. No, nem a villanyszámlára gondolok (bár az is szempont, hogy lassan többet költünk hűtésre, mint fűtésre), hanem arra, hogy a nagy melegben átizzadt ruhában a hidegbe lépve nagy esélye van a megfázásnak. Szakemberek ezért azt ajánlják, hogy legfeljebb hét-nyolc fok legyen a különbség a külső és belső hőmérséklet között. Vagyis, ha kint 34 fok van, bent a légkondi 26-27 fokra legyen beállítva. Nos, ezt tapasztalataim szerint alig-alig tartják be a közintézményeknél, cégeknél, általánosabb a 22-23 fokos hűvös levegő, annyira, hogy nem egy helyen pulóverben üldögélnek az ott dolgozók. Vagyis nemegyszer csöbörből vödörbe kerülhetünk: a hőgutát megússzuk ugyan, viszont a rosszul beállított klímaberendezés gyakran okoz meghűlést, náthát, ízületi panaszokat, izomfájdalmakat, kötőhártya-gyulladást. Az autókban lévő légkondicionálóval is óvatosan bánjunk, fokozatosan csökkentsük a hőmérsékletet, ne irányítsuk az arcunkra a légáramlatot, és ezzel sem ajánlatos 8-10 foknál nagyobb különbséget elérni a külső hőmérséklethez képest.